Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Porkoláb Györgyné: Gyógyszerészet az államosításig

Porkoláb Györgyné GYÓGYSZERÉSZET AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG Időszámításunkat több ezer évvel megelőzően kialakult egyiptomi a mítosz szerint RA, a mindent éltető Napisten vezetésével működő 7 tagú Isteni Tanács jegyzője, a tudós és fondorlatos s. Isten volt. Ő volt egyben az összes tudománynak és művészetnek isteni védnöke, s az ő nevéhez fűződik a gyógyszereknek első említése is. Nevének megtisztelő jelzője a PH-AR-Maki volt, ami megbízhatóságot, biztonságot jelentett. Jenny szerint e névben szereplő PH a gyógyszer neve. Az ősi egyiptomi szóból ered a görög pharmakon alapszó, amelyből előbb a gyógyszeres előiratokat tartalmazó könyvek kapták nevüket (pharmacopeia, pharmaceutica), s később ebből alakult ki a ma is használatos pharmaco (gyógyszer) összetételű műszó. Minden bizonnyal legősibb eredetű gyógyszerészi örökségünk emléke az invocatió, az isteni segélykérés. Ez még a démoni szemléletű népektől ered. A Rossz befolyására szerzett sebeit vagy betegségeit a JÓ szellem közbenjárásával gyógyították. Ősi örökségként még a drachma súlyrendszer használatát is meg kell említeni, ami az első Magyar Gyógyszerkönyv életbelépésével és a Kgrammsúly bevezetésével 1872-ben szűnt meg. A gyógyszerekről őrzött írásos feljegyzések a 17. század vége, 18. század elejéről maradtak fenn. A receptkönyvek generációkon keresztül tovább őrződtek, s bennük a korszak tudományos szemlélete és a népi gyógyítás elemei ötvöződtek. Főleg gyógynövényeket gyűjtöttek és használtak fel, később ezekből préseléssel tincturákat készítettek. A fájdalmas testrészeket zsírral kenegették, a szájméz már ismert volt abban az időben. Még manapság is zsíros kendőt ajánlanak a mellre köhögés ellen, s a szájecsetelőt rózsamézként kérik, fóleg falun. A bajusznövesztő pomade igen kedvelt volt, s a ma is használt Eucalyptus minden családban a házipatika fontos gyógyszere volt. A gyógycukorkák (Negro), giliszta cukor, húsvét táján a rózsavíz, a pióca (nadály), minden gyógyszertárban fellelhető. A „vándor füvesek, gyógyszerárusok" hada járta az országot, s szerepüket századunk elejéig meg is őrizték. Egy 1879-ben megjelent „Naptár"-ban rengeteg hirdetés jelent meg, amely készítmények nevét reklámozza: Chinin cukorka és csoko-