Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Porkoláb Györgyné: Gyógyszerészet az államosításig

Iádé, Nadályok, „Egri víz", szappan, púder, fogpor, Máriaczelli gyomorcsöppek, szőrtelenítő por, mustárpapír, vaspasztillák stb. A gyógyszerészek egyesülési szándéka már az 1800-as évek elején megnyilatkozott.Az 1847. évi Szent Iván havának (június) első napjáról keltezett helytartótanácsi okirat, mely V. Ferdinánd által is megerősítést nyert, így innen számolják a testület megalakulását, de a grémium már 1813-ban is működött. 1848-ban létrejött az első felelős magyar minisztérium, így a gyógyszerészet kérdései is Klauzál Gábor kereskedelmi miniszterhez tartoztak. 1865-ben megalakult a „Borsod megye orvosainak, sebészeinek, s gyógyszerészeinek társulata". 1872-ig az osztrák gyógyszerkönyvek és árszabások voltak érvényben. Gyógyszerészetünket Mária Terézia által alkotott és kibocsátott „Generale Normativum Sanitatis" és Suplementuma irányították. A magyarországi gyógyszerészi kar így rendeleteit, gyógyszerkönyveit, taksáit Ausztriából kapta. A 19. század első harmadában mindenütt szakemberek dolgoztak, akik diplomájukat Pesten, Bécsben, Kolozsváron szerezték. 1872-ben alakult meg a Magyarországi Gyógyszerész Egylet, s 78 évig a gyógyszertárak államosításáig 1950-ig működött. 1868-ban rendelték el a miskolci és a Borsod megyei gyógyszertárak összeírását. Ezeket a törzslapokat, vagy törzskönyveket Budára kellett elküldeni, s innen ellenjegyzéssel jóváhagyva az iratokat 1869ben visszaküldték a vármegyének. Minden esetben feltüntették a gyógyszertár nevét, tulajdonosát, és annak végzettségét, valamint az alapítás időpontját. Miskolcon 1762-ben alapítottak először gyógyszertárat, egy évben kettőt is. Az egyik az „Aranyszarvas" volt, a Szécsén, azaz Széchenyi utcán. Tényleges működési engedélyét 1858-ban kapta meg. 1762-től a gyógyszertár háromszor változtatott helyet. Az első gyógyszertár gyógyszerésze Trangus Illés doktor volt, patikanyitási kérelmét 1735-ben és 1736ban tárgyalta a város tanácsa. Hozzájárultak, hogy a patikában „nem színmézzel, hanem nádmézzel csinált reggeli italokat vagyis „rosalist" is árulhasson. Az „égetett bort" csakis városi árendátoroktól vásárolhatta. A szükséges alapanyagokat kezdetben a Szepességből szerezte be. Egy jubileumi szövegben a következő olvasható: „Trangus egri orvostanár, aki a miserieknek volt az orvosa, egy egri kanonok iránti hálából, az új miskolci gyógyszertár címeréül, egy kézzel faragott, fadarabokból összeállított, természetes nagyságú aranyozott szarvast készítetett.