Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

Miskolc a millecentenárium évében

állapotát. A város tehát kapcsolatrendszerében jelenik meg az olvasó és a kutató számára. Ugyanakkor - s ez remélhetőleg világosan kiderül a kötetekből — a kutatók abban a szerencsés helyzetben voltak és vannak, hogy speciálisan a város történetét vizsgálva az általános magyarorszá­gi városfejlődésről eddig kialakított képet finomíthatják. Nos, ha ez valóban így van — döntse el az olvasó — akkor kétség­telenül történettudományi értékét növeli a műnek. . . . Az első kötetet, amely a kezdetektől 1526-ig tárgyalja a település történetét, Kubinyi András szerkesztette. A szerzők, a szerkesztő mellett Draskóczy István, Gyula Eva, Ringer Árpád, Tóth Péter. A kötet rajzait Homola Krisztina, fotóit Kulcsár Géza készítette. A szép, mondhatni a tartalomhoz méltó, elegáns borító Varga Éva szobrászművész munkája. A sorozat technikai szerkesztője Veres László múzeumigazgató. Az 1526-ig tartó időszak feldolgozását vállaló első kötet Miskolc történetének földrajzi hátterével, földjének történetével és birtoktörté­netével foglalkozik. Röviden szól a városhoz csatolt települések közép­kori történetéről is. A könyv jelentősebb hányada a város középkori to­pográfiáját, a kor termelését és kereskedelmét, Miskolc mezővárossá válását, illetve a városigazgatást, a társadalom, az egyház, a művelődés korábbi jellemzőit dolgozza fel. Az utolsó fejezet a középkori település­hálózatban elfoglalt helyét tárgyalja. Számomra — s ez teljesen önké­nyes megítélés - ez a könyv legizgalmasabb fejezete." Csak remélni le­het, hogy az elkövetkező kötetek utolsó, összegző fejezeteiről is hasonló lesz a vélemény, megítélés, az olvasók és a szakértő minősítők között egyaránt. A városi közgyűlés által támogatott millecentenáriumi kiadvány­ok mellett szabad legyen még — a számos közül — egy kiragadott példát említeni. A kapcsolatot Herman Ottó jelenti, s az ő politikai­országgyűlési pályafutása, másrészt ennek méltatása 1896-1996. év­számokkal jelölhető. 1896-ban nagy előkészületek után, de Herman Ot­tó Szemere Attilával szemben veszített, így le kellett mondania miskolci képviselőségéről, s ez képviselői pályafutásának végét is jelentette. (Tudnunk kell, hogy első ízben Szeged jelölte Herman Ottót az 1878­1881-es választási ciklusra, majd másod- és harmadízben - 1881-1887 között is — Szeged-Alsóvárost képviselte. 1887-1892-ben Törökszent­miklós képviselői küldték a nemzetgyűlésbe, majd Miskolc következett 1892-tól.) Az 1896-os választásokat a miskolci lapokból idézem. Ami pedig az 1996-os dátumot illeti, Szabadfalvi József nevéhez kötődik, aki ekkor jelentetett meg egy dokumentumgyűjteményt Herman Ottó par­lamenti képviselői tevékenységéről. A kötet az 1879-1897 közötti idő­szakot átfogva közel 200 beszédét adja közre Herman Ottónak.

Next

/
Thumbnails
Contents