Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

Miskolc a millecentenárium évében

Miskolcon 1896. október 30-án voltak az országgyűlési választások, s ezt mintegy három hónapos kampány előzte meg. a helyi és a fővárosi sajtó is hírt adott a „legnagyobb népbarát" politikai tevékenységéről. Ő Herman Ottó volt, Miskolc déli kerületének eltelt ciklusbeli képviselője. Az általános választójog tárgyában Kossuth Ferenchez küldött nyílt levelét teljes terjedelemben közölte a sajtó. A polihisztor miskolci választási tartózkodását Bársony János készítette elő. O volt ugyanis ekkor a Függetlenségi és 48-as Párt miskolci elnöke. Herman Ottó választási beszédére augusztus 30-án került sor. Érkezéséről és a várakozásról saját pártjának lapja, az Ellenzék tudósított, míg a beszéd negatív minősítését — érthetően — a kormánylapban, a Borsodmegyei lapokban olvashatjuk. „Városunk közönsége mindig ünnepnek tekinti azt a napot a mikor szeretve tisztelt képviselőnk Herman Ottó körünkbe érkezik. Herman Ottó holnap ismét megtisztel bennünket látogatásával s elmondja beszámoló beszédét. A holnapi nap tehát ismét ünnep lesz, nagyobb ünnep, int bármikor, mert az ő mostani megjelenése és beszámoló beszéde döntő befolyást fog gyakorolni pártunk álláspontjára, szervezésére; irányt fog jelölni a vármegye egyes kerületeiben teendő akczióra nézve. . . . Hetek óta várja már az ország az ő beszámolóját, mert tudja Herman Ottó nagy dolgokat fog az alkalommal elmondani." (Szabadság.) Az elhangzott beszédet a kormánypárti sajtó a következőképpen minősítette: „Vérmes várakozásokat soha senki sem támaszthatott a déli kerület volt képviselőjének közgazdasági programja iránt. Ebbeli nézetei sohasem emelkedtek magasabbra a szélső baloldal ismert általánosságainál, s egyoldalúságánál. . . Úgy beszámolója, mint programbeszéde olyan szegényes, olyan fogyatékos e tekintetben, mely a legegyszerűbb kívánalmakat támasztó bírálatot sem képes kielégíteni." (Borsodmegyei Lapok.) Ekkor, 1896-ban az atrocitásoktól sem mentes választások az északi kerületben Mocsáry Lajossal szemben a kereskedelmi és bankvilágot képviselő Lánczy Leó került ki győztesen, 162-vel kapott több szavazatot, mint ellenfele. A déli kerületben 194 szavazati többséggel Herman Ottóval szemben Szemere Attila, s rajta keresztül a szabadelvű mentalitás győzött. (Herman Ottó ekkor már 61 éves volt, s képviselőválasztási megmérettetésre nem vállalkozott.) Egy évszázad elteltével ezt a korszak-hangulatot, Herman Ottó politikai szerepvállalását idézi fel könyvében Szabadfalvi József. Beszédeinek közlése mellett összegezi képviselőházi és politikusi tevékenységét. Mint politikusnak - a korszak adottságaiból következően markáns véleménye volt a függetlenségről és a dualizmusról, az egyházpolitikáról és a nemzetiségi kérdésről, éppúgy tettenérhető munkásságában a liberalizmus, mint a baloldaliság. Herman Ottó máig tartó kisugárzásának bizonysága Szabadfalvi József könyve.