Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Újvári Andor: Városépítés és építészet Miskolcon 1982-1991 között

Ma sem egyszerű meghatározni a stratégiát, a városfejlesztés irányát, illetve azt, hogy mit vállal e szerepből a város és mi az, amit a jelenlévő, beáramló magántőkének átenged úgy, hogy ezek a kondíciók befoghatok lehessenek a városfejlesztés „vitorlájába" . A „jövőkép" még bizonytalan részletei ellenére a városrendezés területén az elmúlt években intenzív munka folyt, hiszen négy év alatt a város területének jelentős részét lefedő, összesen 23 db Részletes Rendezési Terv — köztük, mint kiemelt feladat, a Belváros RRT I. ütem készült el és került testületi jóváhagyásra. Jelenleg a város négy területére van folyamatban RRT kidolgozása. A szokatlan iramot több tényező kényszerítette ki, melyek közül a legfontosabbak: - a lakásellátás állam által finanszírozott pénzügyi háttere megszűnt, az önkormányzat kötelező ellátási feladatai között már nem szerepel, így a szervezett telepszerű lakásépítést biztosító rendezési elképzelések, szabályozások átértékelése szükségessé vált; - az Építési Törvény módosítása folytán a 3 éven túli építési tilalom fenntartása esetén - a jogszabályi feltételek mellett a tulajdonosnak kártalanítást kell fizetni, mely miatt az irreális (belátható időn belül meg nem valósítható) fejlesztési elképzeléseket át kellett értékelni és az ebből adódó korlátozásokat meg kellett szüntetni; - ugyancsak az Építési Törvényt érintő Alkotmánybírósági Határozat folytán az építésigazgatási tevékenység alapja csak a testület által megállapított rendezési terv lehet, tehát az aktualitást vesztett rendezési elképzelések és szabályozások értelmüket vesztették, ill. használhatatlanná váltak; - az önkormányzat pénzügyi forrásai nem tették lehetővé a tömb rehabilitáció folytatását, a belváros értékes - még felújítatlan - épületállományának megmentéséhez a magántőke bevonása elkerülhetetlenné vált; - egyre feszítőbbé vált a lakossági és vállalkozói igény a rehabilitációs területen lévő épületállomány megvásárlására. Ez indokolttá tette az egyedi - esetleg telkenkénti - rehabilitációt biztosító szabályozás kidolgozását; - az épületállomány értékesítése előtt a város érdekeit szem előtt tartva ki kellett dolgozni a szabályozás, az értékvédelem részletes feltételeit, hogy a tulajdonosváltás már ezek ismeretében és figyelembevételével történhessen. Az új Részletes Rendezési Terveket a lakosság programszinten és a szabályozási rendelet közgyűlési megállapítása előtt véleményezte.