Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Újvári Andor: Városépítés és építészet Miskolcon 1982-1991 között

Jellemző volt az aktív részvétel, különösen a családi házas, kertvárosi jellegű beépítések, lakóövezetek térségében. A Belvárosi RRT készítésénél a vizsgálatok befejezését követően a programalkotáshoz, a program ismertetéséhez és a szabályozás elfogadása előtt a véleményezésbe bevontuk az érintett lakosságon túlmenően a szakmai és civil szervezeteket is, valamint a területen jelenlévő nagyobb cégtulajdonosokat és intézményeket. A belváros területére készült Részletes Rendezési Terv vizsgálata és programja több fontos tényezőre hívta fel a figyelmet, így például: - Az átmenő forgalom alóli mentesítés fontosságára és megoldási lehetőségeire; - A gyalogos és korlátozott gépjárműforgalmú zónák kiterjesztésének fontosságára; - A közlekedés területén az indokolatlan egyirányúsítások megszüntetésére, forgalomszervezési korrekciók szükségességére; - A gépjármű parkolási keresztmetszet növelésére, a parkolási rendszer fejlesztésére; - Az értékvédelem szabályozásának kiemelt jelentőségére; - A fejlesztésben gerjesztő szerepet játszó „akcióterületek" fontosságára, az önkormányzat közterület-fejlesztő, szervező szerepének hangsúlyára stb. A Belvárosi RRT szabályozása az előzőekben felsoroltak figyelembe vételével került kidolgozásra. Valamennyi terület RRT szintű szabályozásánál megszüntetésre került a telepszerű beépítés és ezeket a régi település szerkezet értékeit, hálózati rendszerét tiszteletben tartó, túlnyomórészt családi házas beépítést lehetővé tevő szabályozások váltották fel. A mértéktartó rendezési elképzelések és szabályozások eredményeként a korábban csaknem 7500 telket érintő építési tilalom 500 alá csökkent. Az említett rendezési tervek, szabályozások fontos, elengedhetetlen feltételei az építésigazgatási tevékenységnek, a jogbiztonságnak. Az elmúlt négy év építészeti eredményeit elemezve megállapítható, hogy a korábbi évtizedek állami pénzeszközökből finanszírozott dinamikus fejlesztési programjai lefutottak, a beruházások száma és volumene csökkent. A kényszer szülte irány a meglévő épületek bővítése, rekonstrukciója. Gyakori a funkcióváltás és az ebből eredő átalakítás. Városunk legjelentősebb beruházása a Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciója, melynek kapcsán megújult a nézőtér, új kiszolgáló egységek, műhelyek, színpadok, színészlakások épültek és az új színpadtechnikai - technológiai megoldások az épületet Európa legkorszerűbb színházai közé emelték (építész: Bodonyi Csaba).