Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Újvári Andor: Városépítés és építészet Miskolcon 1982-1991 között

Újvári Andor VÁROSÉPÍTÉS ÉS ÉPÍTÉSZET MISKOLCON 1982-1991 KÖZÖTT „Az építészet nem más, mint egy korszak akaratának a térbe való átültetése, amely él, változik és mindig új. " Mies van der Rohe Századunk nagy építészének szavait idézve rádöbbenünk annak igazára, hiszen nap mint nap szembesülünk vele akár pozitív, akár negatív élményt jelent. Négy év történéseit számba venni a városépítésben, gyerekjátéknak tűnhet, gondolván, hogy e rövid intervallumban nem keletkezhettek hegyet rengető dolgok. A rendszerváltást követő szemlélet-, gazdasági-, tulaj donviszony és jogszabály változások folytán keletkezett szokatlanul új közegben átalakult az értékrend, hiteltelenné váltak célok, tervek, gondolatok, helyükbe újak léptek. A változások okozta identitászavar megjelent az építészetben, de ettől sokkal inkább tapintható az urbanisztika - ezen zavar okozta társadalmi méretű hitelvesztése. Ennek vetületében már nem is olyan könnyű a számvetés. A városfejlesztés, városrendezés valódi céljainak meghatározásához talán az eddigieknél fokozottabb mértékben szükséges a társadalmi közeg és a „szakma" széleskörű bevonása. Szükségszerű a feladataink, módszereink és eszközeink újragondolása. Az útkeresés időszakában elengedhetetlen a mértéktartó, higgadt gondolkodásmód, környezetünk és értékeink védelmének szem előtt tartása a JÖVŐ érdekében. E bevezető gondolatok után vázolnám fel azt, hogy az elmúlt négy évben mivel szembesültünk a városépítés és építészet területén, miféle célokat tűztünk ki és milyen eredményeink születtek. A '90-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi, a tervgazdálkodás időszakában született „hosszútávú városfejlesztési koncepció" alapos átértékelésre szorul. A gond - még ma is — , hogy a város lakosságának jelentős hányadát foglalkoztató nehézipar összeomlását követően nem könnyű meghatározni a kibontakozás irányát, a jövőképet, azt, hogy a városnak távlatilag milyen gazdasági - gazdálkodási lehetőségei lesznek, hogyan tud integrálódni a hazai és nemzetközi gazdasági szerkezetbe, milyen feladatokat tud felvállalni, illetve preferálni, hogy a válsághelyzetből kibontakozzon.