Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1960-1970 között

tározni, hogy egyes kérelmezők milyen beépítési előírások szerint építkezhetnek. Ezt a kompromisszumot az ÉRT terület-felhasználási lapján „Távlati (2000 utáni) terület-felhasználási jelleggel" szerepeltették. Ugyanilyen minősítést kapott a Bertalan utca nyugati oldalán lévő földszintes családi házas zóna. A Miskolci Tervező Vállalat az Erzsébet tér 2. sz. alatti volt irodáiból 1967-ben költözött a Zsigmondy utca 2. sz. alatti, az Északmagyarországi Építőipari Vállalattal társként létesült új irodaházába. Még az 50-es években a vállalat első önálló tervezési tevékenysége volt az ún. Kilián városrész tervezése, annak mind az északi, mind a déli részének beépítése. Az utóbbi 1958-1963. évek között zajlott le, tervezéssel együtt. Megvalósult magánerős, emeletes átriumházas beépítés is csatlakozik a déli területhez, ahol egy 15 emeletes 95 lakásos magasház adja a terület beépítésének vertikális hangsúlyát. A Kiss tábornok utca felől trapéz alakú parksáv maradt beépítetlenül azzal a szándékkal, hogy a város felől érkezők láthassák a Lorántffy utcától a diósgyőri várat. Ezt a célt csupán a térképi két dimenzióban tudom igazolni, mert sem gyalogosan, sem járműveken haladva ez a városrendezői szándékot manapság még a beavatott városlakó sem érzékeli. A mintegy 24000 m

2-es zöldsáv 1971-ben megkezdett kialakítással mára már pihenő sétapark, túlnyomóan örökzöld növényekkel beültetett gyűjteményes értékű kert. Sok gondot jelentett egykor a Stadion mellett volt Nagy-ó'rháznál az egri főközlekedési utat keresztező 1000 mm-es bányavasút sorompóval védett keresztezése. Mire az általános terv a normál nyomtávú vasút átrakó-pályaudvarának helyet biztosított, addigra a megoldást gerjesztő program megszűnt. A pályaudvar részére fenntartott helyen készült a Bulgárföldi lakótelep kiegészítése, amit az említett városi zsargon: „Bulgárföld-nyugatnak" hív. A hatvanas évek derekán elkészült a 3. sz. főközlekedési út hejőcsabai bevezető szakaszán a vasgyári MÁV-vonal kereszteződésénél, a közúti aluljáró. Nem sokkal később KPM finanszírozással a Sajóhíd korszerűsítése, 1968. július 10-én történt átadással. A Szentpéteri kapui városrészen igazi szenzáció volt az 1971-ben elkészült 18 emeletes, 117 lakásos magánház. Ennél szélesebb körben váltott ki „zajos" reagálást a nyolcvanas évek főútvonal módosítása az ott élő állampolgárok körében, akár csak napjainkban a Szilágyi Dezső utcai lakosoktól, tiltakozva a közúti forgalom zajhatása ellen. Heckenast Péter Ybl-díjas városépítész a Kenderföldi (dél-Kiliáni) városrész tervei mellett tervezője volt az 1970-ben jóváhagyott ÁRT-nek is. Mint az ÉVM által kinevezett területi főépítésszel sok éves korrekt kapcsolatom volt vele. Törtük is a fejünket, hogy mi okozhatja a laiku-