Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iván Zoltán: A századforduló építészeti emlékei réigónkban

nem csupán a Ferenc József császár és király születésnapján megnyílott országos vásár és kiállítás jelentette a milleneum alkalmából megvalósult produktumokat. A millenniumi ünnepség az ország Monarchián belüli pozíció növekedésének, illetve ezek vágyának demonstrálása volt. Ezen esemény alkalmasnak tűnt arra, hogy érzékeltesse az óriási fejlődést, amelyet a magyar társadalom a gazdaság, a művelődés és egyáltalán a polgárosodás folyamatában a reformkortól kezdődően elért. A kiállítás egyik látványossága a tizenkét magyar és tizenkét nemzetiségi parasztházat felvonultató falumúzeum volt. A kiállítást nemcsak a pesti és más városokból érkezőknek szánta az akkori Kormány, hanem számított a vidéki munkásság és parasztság felutaztatására is, akik részére utazási, étkezési és elszállásolási kedvezményt is biztosítottak. A millennium évében nagy ünnepségek keretében avatta fel Ferenc József a Kúria épületét, és ekkor helyezte el a Királyi palota alapkövét is. Feltétlen szólni kell a többi - ez időszakban épült - jelentős budapesti alkotásokról is, hisz a korábban említett Kúria és Királyi palotán kívül ekkor készült a Műegyetem, a New York palota (Hauszmann Alajos), az Operaház, a Várkertbazár (Ybl Miklós), Vajdahunyad vára, és a kassai székesegyház helyreállítása (Steindl Imre), a Szépművészeti múzeum, a Műcsarnok, az Ezredéves emlékmű (Schickedanz Albert), a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom, a Halászbástya (Schulek Frigyes). E kor összes nagy építésze mint ahogy nevükből is kitűnik német származású volt (Steindl Imre, Schikedanz Albert, Schulek Frigyes, Ybl Miklós, Hauszmann Alajos), de ezek a német polgárok magyarabbá váltak, mint a magyarok, és magukat is magyaroknak tartották. Ekkor készül el Európa első földalattija, az Andrássy út jellegzetes épületével, a Ferenc-József (ma Szabadság-híd), és még sorolhatnánk. E korszak további jeles építészei voltak még: Weber Antal, Skalnitzky Antal, Petschacher Gusztáv és Meinig Artúr. A gazdasági fellendülés a „boldog békeidő" hatására ekkor indultak meg a nagyléptékű ipari építések. A gyárak mellett épültek komplex munkáskolóniák templommal, iskolákkal, kórházzal, fürdővel, vendéglátó helyekkel. Épültek a közösségi élet új színterei a kaszinók, az iparos egyesületek székházai. A fejlődő infrastruktúrának is jelentős építészeti vonzata volt, pl. a sorra épülő állomások, hidak. Beindul a nagyvonalú és messzire tekintő városrendezési tervek megvalósítása, amely Budapesten kívül a legtöbb nagyvárosnak mai arculatát is meghatározza. Budapesthez hasonlóan a vidéki városokban is óriási építési kedv bontakozik ki. Most már nem a templomok és a főúri villák a jellemzőek, hanem e korszaknak az új építési anyagokat és építési tech-