Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Fazekas Csaba: A miskolci nemesség társadalmi összetétele a reformkor elején

Fazekas Csaba A MISKOLCI NEMESSÉG TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE A REFORMKOR ELEJÉN Jelen dolgozat néhány eredményét ismerteti egy - szándékaink szerint - átfogó jellegű tanulmánynak, mely Miskolc társadalomtörténetét dolgozza fel az 1790—1872 között és feltehetően a várostörténeti monográfia II. kötetének megfelelő fejezetét alkotja majd. Mivel ez a témára vonatkozó elsó' beszámolónk, mieló'tt a címben jelzett konkrét elemzésre térnénk, szükségét érezzük néhány, a város társadalomtörténetével kapcsolatos általános észrevétel megfogalmazásának. I. Seresné Szegó'fi Anna egy 199l-es előadásában Miskolc reformkori társadalmáról szólva megállapította, hogy „a monográfiával ott lesz a legnagyobb bajunk, amikor valamiféle fehér foltokat akarunk eltüntetni. Meglesz az a problémánk, hogy egyetlen tőmondat leírásához esetleg hónapos kutatásokat kell elvégezni."

1 Igaza van. Illetve csak részben, mert eddigi tapasztalataink szerint - folytatva a kitűnő' történész-levéltáros hasonlatát — még az alanyt és az állítmányt sem könnyű a rendelkezésünkre álló idó' alatt megfogalmazni, az pedig végképp nem egyszerű feladat, hogy a két mondatrész között összhang jöjjön létre, magyarán, hogy tőmondatunk értelmesen hangozzék. Komolyra fordítva a szót, a leendő' monográfia vonatkozó fejezetének egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan, milyen irány(ok)ból, milyen források felhasználásával, milyen célkitűzések megfogalmazásával közelítsük meg a város társadalmát. Seresné Szegó'fi Anna idézett dolgozatának már töprengő', kérdésfeltevéseket tartalmazó és a válaszadás irányait kényszerűségből firtatni sem tudó hangneme is arra utal, hogy Miskolc esetében nem beszélhetünk olyan mélységű és nagyságrendű társadalom- és várostörténeti kutatásokról, mint amelyek a hasonló méretű más hazai nagyvárosok (Debrecen, Szeged, Pécs stb.) esetén a kutatók rendelkezésére álltak és állnak.

2 Ennek számos okára most nem feladatunk kitérni, csak megemlítünk egy körülményt, mégpedig azt, hogy Miskolccal egész más irányúak voltak a történeti kutatások elvárásai, az átfogó várostörténeti elemzések készítése pedig a legutóbbi időkig meghaladta volna az egyébként lelkes és szakmailag felkészült, ám a város nagyságához mérten kis létszámú helytörténészek erejét. Városunkkal minden 1 Seresné Szegó'fi Anna: Miskolc reformkori társadalma. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei. 27. Miskolc, 1991. 164-168. p. (továbbiakban: Seresné, 1991.); 164. p. 2 Ld. p. többek között: Balogh István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom. In: Debrecen története, 1693-1849. Debrecen, 1981. (Debrecen története 2.) 273-308. p.; Varga Gyula: Ipari termelés - a társadalom iparos rétegei. In: Uo. 308-342. p. stb.