Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Fazekas Csaba: A miskolci nemesség társadalmi összetétele a reformkor elején

minden bizonnyal az a fő „probléma", hogy Miskolc „túl nagy" , vagyis a mintegy 1700 házat és több, mint 15000 főt befogadó város méretei lehettek a közvetlen oka, hogy eddig gyakorlatilag senki sem vállalkozott arra, hogy megpróbálja statisztikailag több szempontból felmérni a reformkori lakosság egészének foglalkozási-vagyoni stb. szerkezetét, vagy arra legalább tömeges méreteket felölelő becsléseket tegyen. Az eddig megjelent adatközlések vagy korabeli táblázatok újraismertetései vagy csak általánosságokat tartalmazó közlések. A fehér folt tehát adott, ugyanakkor a vonatkozó helytörténeti szakirodalom számos esetben nélkülözhetetlen adalékokat nyújt az egyes rétegek jellemzéséhez.

3 A majdani monográfia vonatkozó fejezetének elkészítésekor - éppen az előtanulmányok hiánya miatt - leginkább célravezetőnek egyes időmetszetek kijelölése és a mutatkozó különbségek bemutatása tűnik. Az elemzés tárgyául választott éveket értelemszerűen igyekeztünk átfogó és minél sokrétűbb összeírások mentén kijelölni. Forrásadottságai miatt az 1820-as évek második felének elemzése mindenképp szükséges lesz. A vizsgálat gerincét két közel egy időben keletkezett összeírásra kívánjuk alapozni, az egyik a társadalomtörténészek előtt távolról sem ismeretlen 1828. évi regnicolaris összeírás,

4 amely az adózó népességet mérte fel, a másik egy viszonylag részletes nemesi conscriptio 1825ből.

5 (Jelen dolgozatunk második része ez utóbbi ismertetése.) így a társadalom túlnyomó többsége minden bizonnyal meg fog jelenni a két adatbázis összehangolt változatában. A regnicolaris összeírásnak több rovata van, viszont jóval kevesebb helyen tüntette fel az egyének tényleges foglalkozását. Miskolc esetében például az adófizetők 73,8%-a „ismeretlen foglalkozású", a fennmaradó bejegyzések kevés kivétellel kézművesmesterek.

6 Módszertani megítélésünk szerint a társadalom egészének feltérképezéséhez a két összeírás önmagában nem elegendő, úgy véljük, hogy az említett conscriptiok kínálta adatok ismertetését inkább kiindulópontnak, s nem végcélnak kell tekintenünk. A városi és a megyei levéltár anyagában található sokrétű összeírás-anyag adatait nominálisan szeretnénk „rávinni" az említett 1825-28-as adatsorokra. Van lehetőség (ha kissé aprómunkának is tűnik) arra, hogy a lakosokról minél sokrétűbb „káderlapokat" állítsunk ki, s ehhez nemcsak a leginkább használt adó- és népesség összeírásokat szeretnénk felhasználni, ha3 Konkrétan a reformkor társadalmára lényegében egyedül használhatónak Seresné Szegófi Anna idézett - néhány oldalas - tanulmányát tartjuk. 4 Magyar Országos Levéltár, Regnicolaris levéltár N 26. No. 107. 5 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt.) Borsod vármegye közgyűlésének iratai, nemesi összeírások. 501/j. No. 10. 6 Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század első felében. Bp. 1988. (továbbiakban: Bácskai, 1988.) 211. p.