Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Baán István: Görög katolikusok Miskolcon és környékén a XVIII. században

Csabán fejlődőben volt a görög katolikus közösség: 1746-ban 7en,

27 1792-ben 82-en,

28 1806-ban 56-an laktak itt.

29 Szintén Görömbölytól függtek. Miskolc közvetlen közelében a 19. század elejéig a legjelentősebb görög katolikus népesség Görömbölyön élt. Temploma szolgált a miskolci, diósgyőri, csabai, mályi, kisgyőri, többnyire ruthén anyanyelvű hívek vallási életének központjául, papja látta el lelki szükségleteiket. Tekintélyéhez nagyban hozzájárult, hogy itt volt a munkácsi püspökség javadalmát képező tapolcai apátság gazdasági központja. A helyzet csak a 20. század elejére alakult át akképpen, hogy a városi hívek száma meghaladta Görömbölyét, a megyeszékhelyen önálló egyházközség alakult, templom épült, s így lassanként Miskolc vált görög katolikus centrummá, amit az is előmozdított, hogy 1925. október 27-én a városban telepedett le Papp Antal c. érsek, volt munkácsi püspök, aki az eperjesi egyházmegye Magyarországon maradt parochiáiból alakított Miskolci Apostoli Kormányzóság első főpásztora lett. 26 UDVARI I., A munkácsi. . . 100. 27 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Arch. Nov. 3412. szám 28 BENDÁSZ I.-KOI I„ A Munkácsi... 52. 29 UDVARI I., A Munkácsi. . . 100.