Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Baán István: Görög katolikusok Miskolcon és környékén a XVIII. században

hívek helybeli igényeinek kielégítéséről volt szó, hanem arról, hogy Eszterházy szerint Görömbölyön állítólag szakadárok éltek, akiket az unióra kellett vezetni. Pásztélyi határozottan tiltakozott a gyanúsítás ellen, hogy a görömbölyi ruthének hajlanának az ortodoxia felé, s ezzel egyúttal tagadta az önálló latin plébánia szükségességét is. Kétségbe vonta, hogy a faluban 199 római katolikus élne, amint Miklósy számolta, mert az apátsági összeírás szerint csak 6 latin szertartású jobbágy élt a birtokon. A számokkal való érvelés azonban nem vezetett eredményre. Bacsinszky nem tudta elérni, hogy a mindszenti templom görög katolikus kézre kerüljön, de mindent megtett annak érdekében, hogy templomot építtessen miskolci hívei számára. Az elhúzódó tárgyalások eredményeképp született meg 1797-ben a 14.374. sz. helytartótanácsi rendelet, amely eló'írta, hogy ki kell jelölni a templom építésére alkalmas telket. 1798. augusztus 20-án Dó'ry Ferenc kamarai fiskális, valamint Csirszky András görömbölyi, Dudinszky András hejókeresztúri és Petrik Péter sajópetri parochusok megszemlélték a telket, amelyet az Újvárosban, az Ötvös- és Bentsik fundusokon kellett kihasítani. Az újonnan építendő' templom, parochia, kántori és harangozói házak költségét 29 275 rajnai forintra becsülték.

18 Bacsinszky úgy látszik mégsem tudta elérni, hogy gyorsan megkezdhesse az építkezést, s a terv megvalósítására majd csak egy évszázaddal később került sor. A miskolci görög katolikus hívek létszáma rohamosan nó'tt. 1792ben már 376-an voltak,

19 1806-ban 397-en.

20 A század elején a prédikáció nyelve a városban magyar volt, ami egyfajta asszimilációra utal, szemben a görömbölyi ruthén prédikációs nyelvvel. Miskolc tőszomszédságában, Felsőzsolcán is jelentős görög katolikus közösség alakult ki. 1746-ban még csak egyetlen ruthén család lakott itt,

21 1769-ben 162 felnőtt és 74 gyerek,

22 1792-ben 328 hivő.

23 A falu kezdetben Sajópetri filiája volt, 1803-ban azonban már önálló parochiává vált. Diósgyőrben 1746-ban 53 ruthén élt,

24 számuk azonban egyre csökkent: 1792-ben 8-an,

25 1806-ban 16-an laktak a koronauradalom területén.

26 Egyházilag Görömböly filiáját alkották. 18 Egri Főegyházmegyei Levéltár Arch. Vet. 1596. szám. 19 BENDÁSZ I.-KOI I., A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa, Nyíregyháza 1994., 52. 20 UDVARI I. (szerk.), A munkácsi gör. kat. püspökség lelkészségeinek 1806. évi öszszeírása, OVasvári Pál társaság füzetei 3.), Nyíregyháza 1990., 100. 21 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Arch. Nov. 3412. szám. 22 Uo. 3418. szám. 23 BENDÁSZ I.-KOI I., A Munkácsi... 54. 24 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Arch. Nov. 3412. szám 2

* BENDÁSZ I.-KOI I., A Munkácsi... 52.