Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Baán István: Görög katolikusok Miskolcon és környékén a XVIII. században

tezett parochia feledésbe merült, s akkor, amikor a leginkább kapóra jött volna, hogy elóassák a feledés homályából, már senki sem emlékezett rá, dokumentum pedig nem volt róla Munkácson ill. Ungvárott. Mindez eléggé furcsán hangzik, de ellenkező' adatok hiányában egyelőre másra nem gondolhatunk. Mikor költözhettek be eló'ször ruthének Miskolcra? Valószínűleg nem sokkal azután, amikor hitsorsosaik betelepültek a környező' falvakba: Görömbölyre, Hejókeresztúrra, Sajópetribe, Sajópálfalára, a Rákóczi-szabadságharc után, ahol a telepítést végzó' földesúr templomokat építtetett számukra. Miskolcra ilyen betelepítés nem történt, már a város református jellegéből adódóan sem, itt legfeljebb szórványos beköltözésről beszélhetünk, azonban együttvéve a hívek létszáma felért egy átlagos parochiáéval, ami lehetővé tehette, hogy önálló papjuk legyen. Saját istentiszteleti helyük azonban nem volt és nem is lehetett a városban, mert erre mint katolikusok a várostól nem kaptak volna engedélyt, ezt megelőzőleg pedig az egri püspök támogatását kellett volna elnyerniük, aki fenntartotta magának az egyesülteknél is a templomépítés engedélyezésének jogát. Templom nélkül viszont elképzelhetetlen még a legminimálisabb liturgikus élet is a keleti egyházban, tehát az egyházközség nem tud működni. Az okmányok alapján mégis úgy tűnik, hogy jogilag mindenféleképp létezett néhány évtizedig egyesült parochia Miskolcon. A kérdés megoldási kísérleteként egy munkahipotézist kellene felállítanunk, amelynek kidolgozásához nem hagyhatjuk figyelmen kívül a miskolci görög kereskedőkről és egyházközségükről szóló korabeli adatokat. Egyházi szempontból forrásaink ehhez a helybeli orthodox egyházközség görög nyelven írott anyakönyvei,

7 valamint a már említett canonica visitatiók. A városi jegyzőkönyvek alapján tudjuk, hogy a XVII-XVIII. század fordulóján már voltak görög kereskedők Miskolcon és környékén. Nagyobb számban a század elején kezdtek Miskolcra települni,

8 1746-ban 70-en voltak. Kompániájuk 1720-ban alakult meg, az egyházközség nem sokkal később 1726 táján, mert az első említett papjuk ez év május 15-i bejegyzéssel a halottak anyakönyvében Theodosziosz szerzetespap, a Szent Naum káplánja. Ettől kezdve vezettek anyakönyveket. Ugyanebben az időben rendezhették be kápolnájukat is Ohridi Szent Naum, a nagy Metód-tanítvány tiszteletére, az egykori Vay-házban (ma Széchenyi u. 12.). 1746-ban az egri vizitációs biztosok feljegyzik, hogy a görögöknek van egy magán-imaházuk, egy házban, de ez ugyanezen év június 28-án tűzvészben elpusztult. 1726-1756-ig csak 7 A továbbiakban: MOEA. 8 DOBROSSY I., A görög kereskedőit szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában, Miskolc 1975, 22-23.