Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Faragó Tamás: Miskolc 18-19. századi társadalomtérképe a történetírásban (Kérdések és hipotézisek)

irodalom kiválóan alkalmas a vándormozgalmakra vonatkozó számszerű adatok értelmezésére, magát az adatgyűjtést azonban a szerzők nem végezték el még nagy vonalakban sem. Szavakban viszont nehezen értelmezhető az, ha egy vándormozgalmat jelentősként vagy jelentéktelenként, növekvőként vagy csökkenőként jellemzünk, mert nem tudjuk meg, hogy mit mihez kell viszonyítanunk. Nincs olyan elemzésünk sem, amely a migráció társadalmi rétegződéssel, társadalmi változással való összefüggéseinek akár leíró jellegű, akár funkcionális elemzésére vállalkozott volna. Vagyis azt mondhatom, hogy a közelkép nagyon hasonló eredményt mutat ahhoz, mint amit Miskolc társadalomtörténeti munkáinak összefoglaló áttekintése kapcsán meg tudtam állapítani. A feldolgozások tartalmilag egyenetlennek mondhatók - egyes kérdések kiemelkedő szintű és mérető tárgyalása mellett más, nem kevésbé fontos, esetenként összefüggő területek szinte teljesen feltáratlanok. Az egyes témák elsöprő többsége esetében várostörténeti összefoglalásunk nem készíthető el anélkül, hogy monográfiabeh „gazdájának" ne kellene energiájának jelentős részét alapadatok feltárására és elemzésére fordítania. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy a monográfia megírására rendelkezésre álló szűkös időkeret ezt csak egyes területeken fogja lehetővé tenni. Ezzel el is jutottam a múltat idéző ízű „mi a teendő" megnevezésű kérdés felvetéséhez. 4. Következtetések Nem vonható kétségbe, hogy a hiányok bepótlására, a megalapozott következtetések végrehajtásához szükséges masszív adatbázisok létrehozására a monográfiakészítés ütemtervének módosítása nélkül nem igazán van lehetőség. Ennek ellenére aligha lenne szerencsés azonban ez utóbbit javasolnom. A magyar történetkutatás története bővelkedik az igen hosszú ideig készült, még sem igazán tökéletes művekben. Köztudott, hogy ugyanakkor a jól megírt, ösztönző gondolatokat felvető, az új módszerekre, új problémafelvetésekre viszonylag gyorsan reagáló, ámde helyenként hiányos alkotások sokkal jobban ösztönzik a kutatást, mint a tökéletességre törekvő, zárt, ámde vaskos monográfiák. Vagyis jelen esetben az igazi megoldást a különböző típusú - egy-egy rétegre, egy-egy időszakra, esetleg a népesség valamilyen statisztikai alapon kiválasztott mintájára vonatkozó - becslések és mintavételek alkalmazása jelent-