Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Faragó Tamás: Miskolc 18-19. századi társadalomtérképe a történetírásban (Kérdések és hipotézisek)
hetik. 8 Kétségtelen, hogy ezek alkalmazásához kell egy bizonyos bátorság, némi módszertani ismeret és annak a tudatnak az elviselése, hogy eleve nem tökéletes munkát írunk, hanem munkánk számtalan elvarratlan szálat fog tartalmazni. Sőt, az sem zárható ki, hogy a - többek között éppen a monográfia ösztönzésére - beinduló újabb kutatások következtében egyes megállapítások viszonylag hamar el is avulhatnak. Viszont véleményem szerint ez az egyetlen megközelítési mód az, amely lehetővé teszi, hogy ismereteinket rendszerbe foglaljuk és viszonylag gyorsan összegző művet alkothassunk. Ismereteink hálóját ahol lehet, nyíliván legjobb tudásunk szerint kitöltjük, ahol nem, ott viszont meg tudjuk majd jelölni azokat a csomópontokat, ahol az elkövetkezendő évek kutatásainak tovább kell haladnia. Az egy település történetét monografikusán feltáró munkáknak ez a kettősség ad igazán értelmet: az ilyen munkák ugyanis egyszerre összefoglalók és programadók. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene mindent megtennünk annak érdekében, hogy a - részben az előadásban is felsorolt - hiányokat megpróbáljuk csökkenteni a még rendelkezésünkre álló aránylag rövid idő alatt. Ezért amellett, hogy eleve elismeréssel kell adóznom a város vezetése felé a komoly történeti érdeklődés és a monográfia munkálatok eddigi gáláns támogatása miatt, két dolgot már most jeleznem keU: a) a jelenleginél nagyobb súlyt kellene fordítanunk a hiánypótlásra előtanulmányok, adatgyűjtésre szóló megbízások kiadása formájában és a lelkesedés mellett ehhez azért anyagi erőforrások is szükségesek. Pusztán monográfia-tanulmányt író szerzők megbízásával nem biztos, hogy a kívánt színvonalon lehet minden részletet lefedni, minden részfeladatot megoldani; b) a monográfiakutatások - ha eltekintünk a kiadvány szerkezete és szerzőgárdája felett folyó közel két évtizedes huzakodástól - Miskolc esetében igen későn és igen szegényes előzményekre visszanyúlva indultak meg. Bár az elődök munkáját sem jogom, sem okom nincs lebecsülni, hisz számos téren - elsősorban műemléki, irodalomtörténeti, néprajzi kérdésekben - a helyi tudományosság országos szinten is figyelemre méltó eredményeket produkált, összességében azonban a szűkebben vett várostörténet vonatkozásában a legtöbb területen több évtizedes elmaradással kell számolnunk és megküzdenünk nemcsak a szellemi kapacitásának méretében többszörösre rúgó főváros-történet, hanem Debrecen vagy Szeged történetírásához képest is. Alig hiszem azonban, hogy mindezt csapásként kellene megélnünk. A történettudomány módszerei 8 Kiválasztható egy-egy családcsoport, társadalmi réteg, mesterség (céh), melyet részletesebben megvizsgálunk és ennek eredményéből próbálunk következtetni a társadalom egészének 18-19. századi alakulására.
