Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Faragó Tamás: Miskolc 18-19. századi társadalomtérképe a történetírásban (Kérdések és hipotézisek)
részletesebben megvizsgáltam egy szűkebb témát, a vándormozgalmakat. Kiválasztását az indokolta, hogy e tématerület egyaránt érinti a helyi „őslakosságot" és az ideiglenesen jelenlevő népességet, Miskolc városát és a környező falvakat, illetve egyaránt kapcsolódik a szűkebb értelemben vett társadalom- és népességtörténethez valamint a gazdaságtörténethez. 3. Közelkép: a társadalmi mozgások története (ami van, ami szükséges lenne és ami lehetséges) A vándormozgalmaknak számos típusa van. Bár ezek bemutatására, a vándormozgalom méretének, szerepének alakulására Miskolc vonatkozásában közvetlen módon egyetlen szerző sem vállalkozott, elszórtan azonban sok erre vonatkozó adatot találhatunk az egyes művekben. A városba (is) irányuló szolgálat- és alkalmi munkavállalással (napszámosok, szőlőkapások), kereskedéssel és a gazdasági élet egyéb ágazataival kapcsolatos mozgások leírásai elsősorban Viga Gyula nevéhez fűződnek, 7 Dobrossy István és Tóth Péter már említett írásaiból pedig egyes etnikumok (görögök és cigányok) sajátos vándorlási mintáiról is megtudtunk egyet s mást. Barsi János (1991) tanulmányából sejthető, hogy tanulmányi célú ideiglenes vándormozgások is jellemezték Miskolcot, a régi összefoglalók (Szendrei 1886—1911, Leveles 1929) pedig utalnak arra, hogy egy-egy katasztrofális esemény - háború, pestis - is időlegesen megmozgatta a lakosság jelentős részét (esetenként ugyanis e csapások elleni védekezés egyetlen hatékony eszköze a menekülés volt). Az iparosokkal/kézművesekkel foglalkozó tanulmányokból képet kapunk a legények és mesterek ideiglenes vándorlással illetve letelepedéssel együttjáró mozgásáról, más, ugyancsak nagyszámú társadalmi réteg és csoport - nemesek, katolikusok, helyben lakó zsellérek — vándormozgalmairól azonban szinte semmilyen információt nem kapunk. Amit azonban jelen esetben a legnagyobb problémának érzek, az a demográfiai/népességtörténeti megközelítés valamint a számszerű adatok szinte teljes hiánya. Bár sokat megtudunk a vándorlások feltételezhető okairól, méretükről, szezonális illetve hosszabb távú ingadozásaikról, változásaikról semmi adatunk nincs, és egyes vándorlási típusok - például a házasodással kapcsolatos migráció - teljesen homályban maradnak. Még ahol látszólag vannak számszerű adataink — mint például a kézműves legények vándorlása esetében (Bodó 1975) - , a feldolgozás ott sem igazán törekedett a mozgások időbeliségének világos feltárására. Vagyis az 7 Viga 1985, 1986, 1986-1987, 1988 a-b, 1990, 1992, 1993, 1994