Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Faragó Tamás: Miskolc 18-19. századi társadalomtérképe a történetírásban (Kérdések és hipotézisek)

népesség természetes szaporodásával illetve a vándormozgalmakkal) csak utalásszerűén - vagy még úgy sem - foglalkoztak. A „társadalom szerkezete" csoportba soroltak közül Bencsik János (1991) már említett írásán kívül kevés a valóban használható. Marjalaki Kiss Lajos ide sorolható tanulmányai közül csak egyetlen egy részletezőbb (Marjalaki 1930), ennek társadalomszerkezetre nézve használható adatai azonban nagyobbrészt kívül esnek az általam tárgyalt korszakon. A társadalmi mozgásokra vonatkozó hét írás már sokkal inkább figyelemre méltó - kár, hogy hat közülük kizárólag az iparosokkal foglalkozik,

3 egy pedig általában az utazás viszontagságairól, időigényességéről szól (Kilián 1972). A lakosság többi rétegének, csoportjának mozgásáról csak utalásokból, más művek eldugott részleteiből kapunk valami információt - de erre még a későbbiekben részletesebben visszatérek. Az életmódra nézve több színvonalas tanulmányunk is rendelkezésre áll

4

, azonban ennek ellenére messze nem elégségesek e téma összefoglalásához. Számszerűleg a legtöbb írás egy-egy sajátos társadalmi réteggel vagy csoporttal foglalkozik - armaksta nemesekkel, diákokkal, a minorita renddel, cigányokkal, koldusokkal

5 - a legtöbb közülük a zsidókról és a görögökről szól. Színvonalban azonban ténylegesen csak az utóbbiak - a görögökről írottak — nevezhetők igazán kiemelkedőnek. A zsidókra vonatkozó adatok többnyire nagyobb művek részeiben találhatók (Paszternák 1970, Sós 1942) és korszakunkra nézve létszámuk növekedésén túlmenően más információt alig nyújtanak. A görögök esetében azonban az olvasó elkényeztetett helyzetbe kerül: az általunk tárgyalt időszakban létszámuk alakulásán túlmenően demográfiai jellemzőikről, családi kapcsolataiktól kezdve életmódjukon, foglalkozásukon, vagyoni-társadalmi helyzetükön át a város társadalmában elfoglalt helyükig és belső konfliktusaikig bezárólag teljes körképet kapunk elsősorban Dobrossy István, kisebb részben pedig Marjalaki Kiss Lajos és Sasvári László írásaiból, valamint Komáromy József főként gazdaságtörténeti kérdésekkel foglalkozó tanulmányából).

6 Tulajdonképpen ez az egyetlen társadalomtörténeti téma, amelyről jó szívvel azt mondhatom, hogy megérett az összefoglalásra. Persze lehet, hogy túl sötét színeket használtam a Miskolc társadalom-történetírását bemutató körkép megfestésére. Hisz nem zárható ki, hogy ha nem is közvetlenül a vizsgált kiadványcsoportban, hanem egyéb művekben szórtan fellelhetők a szükséges információk. Ennek próbájául 3 Bodó 1975, 1978, 1979, Csatkai 1956, Füvessy 1989, Zsuffa 1972. 4 Dobrossy 1991a, Fügedi 1979, 1991, Rózsa 1975. Utóbbi szerzőt egyébként több esetben Rózsa Tiborként idézik, ami azt sejteti, hogy a különben igen érdekes és igen szakszerően megírt tanulmány olvasottsága idézettségénél alacsonyabbra tehető. 5 Veres 1991, Leszih 1937, Barsi 1991, Tóth 1993, Fazekas 1995. 6 Dobrossy 1984, 1988, 1991b, Marjalaki 1960, Sasvári 1980, Komáromi 1969.