Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Faragó Tamás: Miskolc 18-19. századi társadalomtérképe a történetírásban (Kérdések és hipotézisek)

országos viszonylatban is kiemelkedően magas, tehát mint helyi specialitás az eddigieknél lényegesen nagyobb figyelmet érdemelt volna. Nézzük meg közelebbről a miskolci társadalomtörténeti írások összetételét (1. tábla). Műfajilag döntő többségük, több, mint 90 százalékuk könyvrészlet, kötetben vagy folyóiratban megjelent tanulmány, a könyvek aránya alig több 8 százaléknál. Műfajilag az összes írás kereken 16 százaléka forrásközlés, a feldolgozások nagyobb része — az összesnek 45 százaléka — azonban tulajdonképpen nem is Miskolccal, hanem a város környékén található településekkel (elsősorban a bükki falvakkal) illetve ezek várossal való kapcsolatával foglalkozik. A kimondottan Miskolc társadalmát tárgyaló művek száma 62 (az összes cím 39 százaléka) és gyakorlatilag csak rövidebb-hosszabb tanulmányokból áll. Tóth Péter „kötelkönyv" forráskiadásán (Tóth 1986) kívül csak a bükki falvakra és városhoz kapcsolódásukra (árucsere, vándormozgalmak, interetnikus kapcsolatok) vonatkozóan jelentek meg hosszabb lélegzetű, szakmailag igényes, könyvjellegű írások. Azt kell mondanom tehát, hogy az érdeklődés sajátosnak nevezhető. Miközben a városkörnyék egyes tekintetekben - elsősorban az árucsere és munkamegosztás néprajzi vonatkozásaiban — kiemelkedően jól feldolgozottnak nevezhető, addig magára a város társadalmára vonatkozóan igen vérszegény eredményeket találunk. Végigmenve a tematikus csoportokon kiemelkedik az egyes speciális társadalmi rétegekkel és csoportokkal foglalkozó írások száma és aránya. Közelebbről megnézve azonban közülük igazában csak a görögöket tárgyaló tanulmányok azok, amelyek mind módszerük, mind eredményeik tekintetében figyelemre méltóak. E tanulmányokból meglehetős pontossággal rekonstruálható a fénykorában kb. 500 főt kitevő miskolci görögség gazdaság-, társadalom- és népességtörténete. Sokkal kevésbé mondható el ugyanez a zsidókról, cigányokról, nem is beszélve a 18. század végén kb. 3000 főt elérő római katolikus és nagyjából 9000 főt kitevő református népességről. Megkockáztatható az a vélemény, hogy a miskolci társadalom etnokulturális csoportjainak feldolgozottsága nagyságukkal, jelentőségükkel fordítottan arányos.

2 Nem sokkal szívderítőbb a kép akkor sem, ha az egyes fontosabb témacsoportok írásain tallózok végig. A társadalom térbeliségéről, az egyes rétegek, foglalkozási csoportok városon belüli elhelyezkedéséről egyetlen tanulmányt sem találtam. A „népesség és egészségügy" témakörbe sorolt írások elsősorban különböző időszakok népességszámának nagyságával, a felekezeti összetétellel és a közegészségüggyel foglalkoztak, a demográfia fő kérdéseivel (a termékenységgel, halandósággal, házasodással, a 2 Természetesen megállapításaim szigorúan társadalomtörténetiig értendők. Tisztában vagyok azzal, hogy a görögség gazdaságtörténeti fontossága kicsiny létszámukat többszörösen meghaladta - ez azonban nem tartozik jelen írásom témakörébe.