Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Faragó Tamás: Miskolc 18-19. századi társadalomtérképe a történetírásban (Kérdések és hipotézisek)

grimasz Miskolc társadalom-történetírása felé, ugyanis amellett, hogy az említett kötetek nem elsősorban társadalomtörténeti alkotások Szendrey műve már több, mint 90-100 évvel ezelőtti megjelenésekor sem volt teljesen korszerűnek tekinthető (Szabó 1906-1912, vö. Dobrossy—Veres 1981.) és Leveles Erzsébet írása is közel 70 éves, ráadásul tudományos apparátus nélkül megjelent, a nagyközönség számára írott, visszafogott terjedelmű népszerűsítő írás. Annak ellenére, hogy majd 160, a vizsgált korszakra vonatkozó, a társadalom-történetírás kategóriájába sorolható könyv és tanulmány adatait sikerült összegyűjtenem, kézbevételük mégis a fenti állításhoz vezetett. Sőt, akár azt is hozzá tehetem, hogy benyomásom szerint társadalomtörténeti szempontból általában sokkal több és értékesebb információ található a Miskolcra vonatkozó gazdaságtörténeti munkákban illetve a kultúrtörténeti és biográfiai feldolgozásokban valamint forrásközlésekben, mint a ténylegesen társadalomtörténetinek kategorizálható művekben - kivéve néhány szűk témát (egyes kézműves csoportok, bükki falvak, miskolci görögök). Továbbmenve a fentebb felsorolt szempontokon kivételesnek tekinthető a fellelt írások között az elemzőnek nevezhető, többségük inkább narratív-leíró jellegű munka. Még az olyan leírás is ritkaság számba megy, mely a társadalom számszerű adatokkal történő bemutatásáig eljut a szóban forgó időszakban. (Pozitív példaként említendő Bencsik János (1991) illetve Marjalaki Kiss Lajos (1930, 1931, 1956) néhány írása.)

1 Ami a miskolci társadalom fentebb említett fő csoportjait illeti, az átnézett írásokból megállapítható, hogy a szerzők a város ideiglenes, mobil népességét szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyták. Ezen nem is lehet csodálkozni, hisz a szerzők nagyobbrészt legfeljebb az egykorú adat-összegzések reprodukálásáig jutottak el, melyek e rétegekre általában nem tértek ki csakúgy, mint ahogy a régi városleírások sem foglalkoztak velük. Ami segíthetett volna, az az egész városra vonatkozó név szerinti társadalomtörténeti források elemzése, erre azonban Bencsik János korszakunk legelejét tárgyaló írásán (1911) kívül más példát nem találtam. Nem sok rendszerezett ismeretet kaptam a társadalmi hierarchia másik végén álló, a hagyományos összeírás jellegű forrásokkal szintén nehezen megfogható csoportról, a tágabb, „kinti" világhoz tartozó, helyben lakó eht-famíliákról sem, mivel a rájuk vonatkozóan adatokat szolgáltató genealógia valamint az elit- és nemességkutatás évtizedekig „nem volt divatos" . Egy, a kisnemességgel foglalkozó rövid íráson kívül (Veres 1991) kifejezetten a nemességgel foglalkozó írást nem is találtam, ami már azért is furcsa, mert Miskolc esetében e státuscsoport aránya 1 Elvileg Rémiás Tibor 18. századi miskolci társadalomról szóló tanulmánya (1991) is ide sorolható lenne, szerző' adatai azonban többnyire forráskritikai ellenőrzés nélkül kerültek egymás mellé, így a közölt számok használata óvatosságot követel.