Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Faragó Tamás: Miskolc 18-19. századi társadalomtérképe a történetírásban (Kérdések és hipotézisek)

mezőgazdaság, sem a kereskedelem, sem a kulturális élet nem működne nélkülük. A várostörténészek között manapság már egyre inkább elfogadott az a megközelítés, hogy a várost, mint egységet nem lehet önmagában szemlélni, hanem környezetével, „vidékével" együtt kell nézni, vagy ahogy a földrajzkutatók, statisztikusok megfogalmazzák: nem annyira a várost, hanem a városi agglomerációt kell vizsgálnunk. (Természetesen mindez a város egészén belül annak társadalmára is vonatkoztatható és vonatkoztatandó.) Miskolc társadalomtörténetének esetében ez a környező falvak vizsgálatba való bevonását jelenti, miután külön elemzés hiányában egyelőre aligha tudja valaki is pontosan megmondani, hogy a 18. vagy a 19. században milyen településeket ölel fel az agglomeráció. Nagyon valószínű, hogy ezzel a város gazdasági-társadalmi-kulturális hatásán túlmenően közvetve vagy közvetlenül az előbb említett ideiglenes népesség jelentős részét is vizsgálatunk körébe tudjuk vonni. Joggal feltételezhető ugyanis, hogy a házasodási, munkavállalási, kereskedelmi célú ideiglenes vándormozgalmakban résztvevők jelentős része a környező települések lakói közül kerül ki. Ahhoz, hogy a Miskolc társadalomtörténetére vonatkozó műveket elemezhessem, szükségesnek láttam bizonyos mértékű rendszerezésüket. Ezt az alábbi kategóriák alapján próbáltam elvégezni. Műfajilag a társadalomtörténeti munkákon belül megkülönböztettem egymástól a forrásközléseket (ide nem értve a forrásként használható egykorú írásokat és statisztikákat) és feldolgozásokat. Módszer szempontjából elvileg a művek feloszthatók a narratív- és a statisztikai/morfológiai leíró, a funkcionális/elemző, valamint konfliktuselméleti alapon álló elemző csoportokra, jelen esetben azonban nem mindegyik fajtára található példa bibliográfiai adataim között. Végezetül időbeliség szempontjából a munkák lehetnek statikusak (keresztmetszeti képet nyújtók) illetve dinamikusak (időbeli változásokat tükrözők). Persze mindez csak elmélkedés — nézzük meg, milyen képet, müyen összetételt mutat vizsgálati anyagom a gyakorlatban. 2. Miskolc 1700-1870 közötti időszakra vonatkozó társadalom történetírásának áttekintése. (Madártávlat) Talán meglepőnek tűnhet, ha azt állítom, hogy Miskolc 18-19. századi társadalmáról viszonylag jó áttekintő képet még mindig elsősorban a részben az egész vizsgált korszakot, részben a város történetének minden fontosabbnak tekintett területét összefoglaló művek (Szendrei 1886-1911. illetve Leveles 1929) segítségével kaphatunk. Ez tulajdonképpen csúnya