Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Kobold Tamás: Az eltelt évszázad tanulságai, s napjaink városképe

A kölcsön évi 7,5%-kal kamatozó kötvény, amely 40 utólagos részletben, éspedig minden év január és július 1-én törlesztendő'. Az elsó' törlesztési idő már 1926. január 1. volt, s 82%-os elszámolási árfolyamon kapta a város. Különböző' kiadások, terhelések, jutalékok vetődtek még fel. A félévi annuitást, (rendszeresen fizetendő tőkerészletet=tőketörlesztést) minden száz dollár után 4.865 dollárban határozták meg. A kölcsönt mivel 20 évre szólt, öt év múlva 2% stornóval, vagy 7 év múlva 1% stornóval lehetett felmondani, de 10 év eltelte után négy hónapi előzetes felmondás mellett bármikor készpénzben névérték szerint visszaváltható volt. Ezek a kötöttségek eleve azt jelentették, hogy Miskolc nem 500.000, hanem árfolyamveszteség címén (ez a 18%) és a félévi annuitás (4.865) levonásával mindössze 385.675 dollárt vehetett fel. S természetesen évente külön fizetett kamat és tőketörlesztés címen 48.650 dollárt. A kölcsön felvételekor 1 dollár 5 aranykoronát ért, így a Speyer-kölcsön első részlete 1.928.375 aranykoronát jelentett Miskolc számára. A közgyűlésen sokan a hitelfelvételből a város egyébként sem stabil pénzügyi életének, egyensúlyának végleges felbomlását gondolták. Volt viszont egy másik, a képviselők többségéhez köthető, erőteljesebb vélemény, amely amellett kardoskodott, hogy e kölcsön útján olyan közintézmények létesülnek a városban, amelyek hasznát az elkövetkező generációk fogják élvezni. Tehát a kölcsön indokolt és távlatokban hasznos. Ezt sugallta a sajtó is, mely szerint abban a tudatban él a város egész közönsége, hogy a felveendő kölcsön útján létesített intézmények a város fejlődésének, előhaladásának, gazdasági és kulturális megerősödésének újabb forrásai lesznek. A hitel felvételéről szóló tárgyalás során két kérdésre igyekezett választ találni a testület: időszerűe, s előnyös-e a Speyer-kölcsön Miskolc számára. Az időszerűségre a válasz igen volt, „hiszen városunk Trianon után határváros lett, amelynek ilyen irányban való fejlesztése nemcsak a város területén lakó egyének érdeke, hanem egyenes állami érdek, sőt mondhatnánk az integer Magyarország érdeke". Az időszerűséget ekkor és később is Trianon következményei adták, az, hogy Miskolc határváros, a felsőmagyarországi régió fővárosa. A fővárosra figyelő, születni készülő NagyMiskolc adottságaiban és lehetőségeiben Magyarország második legnagyobb városa. Ami a kölcsön előnyösségével kapcsolatos kérdést illeti, a válasz: „a feltételek lényegesen súlyosbítják a kölcsönt", s Hodobay polgármester megfogalmazásában. „Ha a kölcsön feltételei egyes vonatkozásaikban talán súlyosabbak, s nagyon messze mögötte maradnak a békebeli beruházási kölcsönöknek, mégis az a meggyőződésünk, hogy kölcsön felveendő, mert a kölcsön útján létesített intézmények hozadéka biztosítja a kölcsön tehertételeit."