Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A honfoglalástól napjainkig - Kobold Tamás: Az eltelt évszázad tanulságai, s napjaink városképe

Kobold Tamás AZ ELTELT ÉVSZÁZAD TANULSÁGAI, S NAPJAINK VÁROSKÉPE A magyar honfoglalás 1100. évfordulója számos területen kínál lehetőséget a történeti áttekintésre, a múlt felidézésére. A múlt ismerete viszont segítségünkre lehet abban, hogy kialakítsuk elképzeléseinket, megfogalmazzuk feladatainkat, ha úgy tetszik elkészítsük azt a stratégiát, amelyet a város és valamennyiünk érdekében megvalósítani szükséges. A városnak készül, részben elkészült az a stratégia terve, amely megvalósítása erősebbé teszi a kötődést Európához, kiteljesíti azt a szerepkört, melyet elvállalni szándékozunk Európa ezen szegletében és reális jövőképet ad az itt élők számára. A stratégia ismertetésére, közösségi vitára bocsátására ez a tudományos ülésszak egy külön napot szentel. Ezelőtt azonban célszerű megvizsgálni, áttekinteni az eltelt évszázadot. Számomra az volt a kézenfekvő, hogy az egyes polgármesterek korszakát elemezzem, feltárva azt, hogy mit és miként, milyen módszerekkel tették a város érdekében. A fő kérdés az volt, hogy felfedezhető-e előrelátó gondolkodás, tervezés, vannak-e számunkra is tanulságokkal járó koncepcionális elemek, egyszóval: volt-e városnak stratégiai elképzelése az eltelt évszázadban; s ha igen, az hogyan valósult meg, hogyan kell azt értékelnünk, figyelembe vennünk napjainkban. A város történetében jogállását, annak változásait tekintve vannak csomópontok, s e köré csoportosítható jelenségek. így Miskolc modernkori fejlődésében az 1870. évi 42. tc. és az 1871. évi 18. tc. jelentette a kezdeti, de jövőjét tekintve meghatározó lépéseket. A korábbi mezővárosból ekkor születik meg a rendezett tanácsú város. A várostörténészek már megfogalmazták, hogy ez az átalakulás, illetve az azt megelőző döntés az egyes települések lélekszámát, az ottlakók egyéni és közösségi gazdasági erejét vette alapul. így a mezővárosokból és a kisebb szabad királyi városok köréből megszületettek az új jogállású települések, amelyek belső ügyeik intézésében önállóan, de igazgatási és gazdálkodási jogkörüket tekintve első fokot képviselve, a megye kebelébe, fennhatósága alá tartoztak. Miskolc ezen a helyzetén azonnal szeretett volna változtatni, szeretett volna a megye fennhatósága alól kikerülni. Ez végül is 1907-ben sikerült, ekkor kapta meg az önállósági jogkört. Elérte azt, hogy hatásköre megegyezzen a polgári vármegye hatáskörével, első és másodfokú jogkört egyesítve intézhette ügyeinek végzését. A