Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

Back-korszak elnyomatása után mindig életre támadt, erkölcsi kötelezettségünk, hogy mindent elkövessünk annak megmentése érdekében. Bennünket nem a miniszter által ismételten emlegetett jogásztúlprodukció érdekel, de egyházunk becsülete, ősi jogunk megvédése. Szerinte az egyházkerületi közgyűlésnek fel kell emelnie tiltakozó szavát e sérelem ellen, mert „amit erőszak vesz el tőlünk, az visszaszerezhető, de amiről lemondunk, az örökre elveszett".

8 Dr. Görgey László vármegyei főjegyző kiemelte a határozati javaslat jogi megalapozottságát. Azután két szempontra tért ki felszólalásában. Sérelmesnek találta az evangélikus egyházra nézve, hogy míg a katolikus egyház két katolikus jellegű egyetemmel, a református egyház pedig egy református jellegű egyetemmel bír, eltekintve mindkét egyház jogakadémiájától -, az evangélikus egyház a jogakadémiája elsorvasztásával, egyetlen a XVII. században kialakított ősi, utolsó főiskoláját veszítené el, a két főiskola s öt főgimnázium után. Másodsorban azt kívánja hangsúlyozni, hogy a vidéki jogakadémiák - melyek elsősorban a közigazgatási pozíciók betöltésére nevelnek jogászokat - alaposabb kiképzést nyújtanak, mint a nagylétszámú fővárosi: nagyvárosi egyetemek jogai karai, hol éppen a nagy létszám miatt lehetetlenné válik az előadások látogatásának ellenőrzése és a jogászifjúság egyéni szempontok szerint történő képzése. Görgey L. a magyar közigazgatás jövője szempontjából is korlátozás nélkül fenntartandónak véli a jogakadémiákat. Megfontolandó érvnek találja Görgey L. azt is, hogy a felsőmagyarországi hittestvérek még most is szeretettel küldik fiaikat ide, az ő régi főiskolájukba, s mit fogunk felelni nekik, ha tiltakozásunk nélkül pusztult el egy pár év alatt a megszállott területek magyarságának főiskolája itt, csonka Magyarországon. Nemcsak jogunk, de kötelességünk felemelni vétó szavunkat, a jelenlegi miskolci jogakadémia megszüntetését célzó kormányintézkedés ellen.

9 Mikszáth Kálmán Miskolc thjf. városának főispánja a határozati javaslatot, mint felvidéki protestáns lelkészek ivadéka, lelkesen magáévá teszi, s emlékeztet arra, hogy a főiskola mindig a magyar kultúra egyik bástyája volt, s megszüntetése a nemzeti művelődés egyik fáklyáját oltaná ki. Emlékeztet arra is, hogy idők folyamán a Felvidék még abba a helyzetbe juthat, hogy számonkérheti ettől a nemzedéktől ősi főiskoláját, ha azt veszni engedné. Az evangélikus főiskolának a megszüntetése ma nem protestáns kérdés, hanem nemzeti ügy, az egész magyar kultúrának a kérdése. A jogakadémia megmentéséért megindított küzdelemben a főispán szívvel, lélekkel a kerület mellé állt.

10 Az egyházkerületi közgyűlésen még Paulik János egyházkerületi főjegyző, továbbá dr. Dómján Elek tiszavidéki esperes, Tóth József hegyaljai alespe8 „A miskolci jogakadémia létkérdése" c. idézett röpiratomban egész terjedelemben közöltem Lichtenstein higgadt és komoly felszólalását. 11-12.1. 9 Görgey L. okfejtő beszédét is közöltem i. h. 12-14. 10 Ugyancsak ott közöltem 15-16. 1. Mikszáth Kálmán városi főispán frappáns felszólalását, amelyben szembehelyezkedett a kultuszmniszter jogakadémiellenes kultúrpolitikájával. Mikszáth utóbb közölte velem, hogy e beszéde miatt kellemetlensége volt gróf Klebelsberg Kúnó miniszterrel, aki szemrehányást tett neki, hogy mint a kormány exponense szembehelyezkedett a kormány kultúrpolitikájával.