Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

közgyűlése a leghatározottabban tiltakozik az 50.139/1927. IV. és 47.061/1927. IV. sz. vkm. rendeletek ellen, melyek az 1791. XXVI. és 1868: XLIV. tc.-ben biztosított törvényekbe ütköznek: ellenük óvást emel és sérelmét bejelenti az egyetemes evangélikus egyháznak avégből, hogy az tegye magáévá és a kultuszminiszter, illetve miniszterelnök és a kormányzó figyelmét szűkebb körű küldöttség útján hívja fel és e rendeleteknek, mint törvénybe ütközőknek visszavonását, illetőleg hatálytalanítását kérje és meghagyja az egyházkerületi elnökségnek, hogy világosítsa fel a kormányt arról, hogy tekintettel a bécsi és linzi békéknek külföldi hátterére, illetve jelentőségére és az 1790/91.: XXVI. tc. keletkezésének e békekötésekkel való történelmi összefüggésére, a kultuszminiszternek azon egyházi ősi intézményeinket elsorvasztó kultúrpolitikája nemzetközi szempontból sem közömbös.

6 Az egyházkerületi közgyűlés meghagyta az elnökségnek, hogy míg az 50.139/1927. IV. és 47.061/1927. IV. sz. törvénytelen miniszteri rendeletek visszavonása, vagy a törvény szellemének megfelelő és a jogakadémiánk további fejlődését biztosító módosítása bekövetkezik: a) kérje a m. kir. vk. minisztériumtól az 1927/28. tanévre a jog- és államtudományi vizsgabizottságok megerősítését, illetve kinevezését, továbbá b) a 47861/1927. IV. ü. sz. és 40-es létszámú megállapítására vonatkozó vk. sz. rendeletet, mely az 1920: XXV. tc. burkolt kijátszásával az 1790: XXVI. és 1868: XLIV. tc.-t támadja meg, ne hajtsa végre és utasítsa a jogakadémia dékánját, hogy az 1927/28. tanévben a felvételeket a múlt év kereteiben eszközölje és egyben kijelenti az egyházkerület, amennyiben a vk. minisztérium kilátásba helyezett bármilyen megtartó lépést tenne a jogakadémia ellen, jogaiért a legnagyobb elszántsággal és hithűséggel fog síkra szállni és az esetleg szenvedéllyel kitörő kultuszharcért a történelem előtt a felelősséget magától elhárítja

1 A határozati javaslatot ünnepélyes csend és feszült figyelem közepette hallgatták meg a közgyűlés tagjai. A helyzet teljesen kiéleződött. Majd higgadt, komoly és határozott felszólalók fejtegették a vk. miniszteri rendeletek sérelmes rendelkezéseit és nyomós érvekkel alátámasztották a határozat súlyát és jelentőségét. Az első felszólaló Lichtenstein László m. kir. udvari tanácsos, ny. főispán, felsőházi tag és hegyaljai evangélikus egyházmegyei felügyelő volt. Mikor a határozati javaslatot teljes egészében elfogadja, nem kíván jogi vitába bocsátkozni a kultuszminiszterrel, hanem inkább a magyar evangélikus egyház egyetlen főiskolájának -, mely minden állami támogatás nélkül fejti ki kulturális működését - történelmi múltjára századok folyamán betöltött nemzeti hivatására mutat rá. A történelmi egyház presztízse forog kockán. Az egyház nem egyezhet bele a jogakadémia lassú elsorvasztásába, mint ahogy Caraffa vértörvényszék idején, s a 6 Lásd részletesen „A miskolci jogakadémia létkérdése". Miskolc 1929. c. röpiratban 9-12. 1. és az 1927/28. tanévi almanach 16. és köv. lapjait. 7 A tiszai evangélikus egyházkerület Miskolcon 1927. aug. hó 24. tartott közgyűlésének jkv.-e 22/b. pontja.