Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

1927. ÍV. sz. vk. miniszteri rendelettel újból 40-ben állapította meg az elsőévesek létszámát, nyilvánvalóvá vált, hogy az 1920: XXV. tc. alkalmazása illuzórikussá teszi az 1791: XXVI. tc. 5. §-ban biztosított iskolafermíartási jogot. Az 1791: XXVI. tc. 5. §-a nem azért biztosította az iskolafenntartási jogot felsőbb iskolákra nézve is a protestáns egyházaknak, hogy az azzal való élni akarás újabban kiadott miniszteri rendeletekkel lehetetlenné tétessék, „mert jogok, melyek nem jogok és iskolák, melyek még sem iskolák" gúny tárgyává tennék a művelt külföld előtt az egyházi alkotmánynak e biztosítékait.

5 Az ősi főiskola tanári kara és fenntartó hatósága, a tiszai evangélikus egyházkerület átérezvén e kérdésnek nagy jelentőségét és a történelem előtti nagy felelősségének teljes tudatában felemelte tiltakozó szavát e sérelmes miniszteri rendeletekkel szemben és ugyanazt tette a magyarhoni evangélikus egyház minden egyes egyházkerülete is. A kultuszminiszter a miskolci jogakadémiát elsorvasztó politikája ellen felemelte tiltakozó szavát az ügyhöz méltóan emelkedett hangulatban a magyarhoni evangélikus egyetemes egyház 1927. október hó 27-én tartott népes közgyűlése is. A kultuszminiszter tetézte a jogakadémiaellenes politikai programját az 1927. évi július hó 10-én kiadott újabb sérelmes rendelettel - 50139-1927. IV. sz. -, melyben a jog- és államtudományi államigazgatási jogot megvonja a következő tanévtől azzal az indoklással, hogy a köztisztviselői pályához szükséges minősítés megszervezését és ezen minősítés megadásának jogát a jövőben kizárólag a tudományegyetemek számára óhajtja fenntartani és azért az államvizsga-bizottságok megerősítését a jövőben megtagadja. A kultuszminiszter sérelmes rendeletei bemutatásra kerültek az 1927. évi augusztus hó 24-én Miskolcon tartott egyházkerületi közgyűlésen, amelyen azok nagy megdöbenést keltettek, mivel az alacsony létszámot megállapító rendelet súlyos alaki és anyagi sérelmeket ejt elvitathatatlan jogainkon, az államvizsga-bizottságok megerősítésének megtagadásával meg alaki törvénysértés történt, hiszen az 1911. október hó 5-én Bécsben kelt királyi rendelet biztosította a jogakadémiákon a jog- és államtudományi államvizsgák megtarthat ás át Királyi rendeletben biztosított jogot pedig miniszteri rendelettel hatálytalanítani nem lehet. Megütközést keltett a kultuszminiszter e két rendelkezése azért is, mert sértette a prezstizsét annak a főiskolának, mely a múltban és jelenben mindenkor betöltötte nemzetépítő nagy feladatát és azonfelül ellenkezik az 1868: XLIV. tc. 26. §-val, mely ismételten biztosítja a felekezeti iskoláknak az állami iskolákkal való egyenjogúságát. A tiszai evangélikus egyházkerület 1927. augusztus 24-én Miskolcon tartott i „A magyarhoni evangélikus egyetemes egyház és Miskolc thjf. város közönségének állásfoglalása a miskolci (eperjesi) evangélikus jogakadémia létkérdésében" c. 1927-ben névtelenül kinyomttam az 1927. okt. 27-iki egyetemes evangélikus közgyűlésen és az 1927. szept. 29-én tartott miskolci törvényhatósági bizottság közgyűlésén elhangzott felszólalásokat és Miskolc thjf. városnak a kultuszminiszterhez 37.864/1927. sz. felterjesztését. Miskolc 1927. 4. Ezentúl „Állásfoglalás" c. idézzük.