Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A Tiszai Evangélikus Egyházkerület és Miskolc thjf. város közönsége között a miskolci evangélikus jogakadémia segélyezése tárgyában kötött szerződés ismertetése és méltatása

egy éven belül betöltendő.

11 Az egyházkerület a városnak az általa fenntartott három tanszék valamelyikének üresedése esetén nevezetes és nagy jelentőségű közjogot biztosít, amennyiben a város a tanszékek betöltésénél hathatósan közreműködhetik.

12 E tanszékek betöltése történhetik vagy meghívás, vagy pályázat útján. A meghívás azonban feltételezi, hogy a jogakadémia tanári karának többsége tegyen erre nézve javaslatot, az erre a célra összeállított vegyes választóbizottságnak. Pályázat esetén a pályázati határidőt a szerződés négy hétben szabályozta. A pályázatnak az országos hivatalos lapban kell megjelennie (jelenleg a Budapesti Közlöny). A pályázók közül a jogakadémia tanári kara legalább hármat, feltéve hogy annyi pályázó van - a megválasztásra érdemességük sorrendjében jelöl. A választóbizottság csak az ily módon jelöltek sorából töltheti be végérvényesen szótöbbséggel és titkos szavazással a hirdetett tanszéket. A választóbizottság nyolc tagja és elnöke vagy a mindenkori egyházkerületi felügyelő, vagy püspöke, mindkettőnek akadályoztatása esetén az E. A. szerinti helyettesük. A választó bizottságba delegál az egyházkerület három és a város négy kiküldöttet. A város négy kiküldöttje a város mindenkori polgármesterét kivéve, lehetőleg a városnak protestáns polgárai közül választandók. Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz. A választóbizottság Miskolcon működik.

13 A város a szerződésben ingerenciát kapott az általa dotált tanszékek betöltésénél, amennyiben kiküldöttjei négy szavazattal rendelkeztek az egyházkerület három szavazatával szemben. Egy főiskolai tanszék betöltésének joga egy felette komoly közjogi ténykedést jelentett a város részére. Ennek tudatában a város e közjog gyakorlásánál a törvényhatósági bizottság legtekintélyesebb tagjai sorából választotta ki kiküldöttjeit.

14 A város kikötötte még a szerződésben, hogy a három tanszék fenntartsához a jogakadémiai pénztárba befizetett összegekről a jogakadémia tanévenként hiteles kimutatást köteles küldeni a városi hozzájárulás mikénti felhasználásáról.

15 Hozzájárul viszont a város ahhoz, hogy ha a város által nyújtott hozzájárulás összege több volna, mint a három tanszék tanárait tényleg megillető összes illetmények összege, ezen feleslegek a jogakadémia tartalékalapjához csatolandók.

16 Ugyanis megeshetik, hogy a jogakadémiai tanár csak a VI. fiz. oszt. 3. fokozatában van és mivel a város a VI. fiz. oszt. 1 fokozatának kifizetésére vállalt kötelezettséget és így a különbözet mint felesleg a tartalékalapot fogja gyarapítani. Ha pedig egye11 8. §, A város azért írta olyan részletesen körül a jogakadémiai tanárok kizárólagos miskolci működését, mert akkor még mindig három jogakadémiai tanár maradt vissza Eperjesen, hogy a kultuszminisztérium engedélyével a kassai állami jogakadémián előadásokat tarthassanak és azáltal az ottani magyar jogakadémiának a három évre prolongált működését biztosíthassák. 12 9. §. 13 Uo. 14 Első alkalommal dr. Hodobay Sándor polgármesteren kívül a városi kiküldöttek voltak dr. Glós Károly kormányfőtanácsos, a Miskolci Ügyvédi Kamara elnöke, Lichtenstein László ny. főispán és dr. Molnár Gyula tb. törvényhatósági biz. tag., utóbb felsőházi tag. ,S

11.§. 16 10. §.