Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A Tiszai Evangélikus Egyházkerület és Miskolc thjf. város közönsége között a miskolci evangélikus jogakadémia segélyezése tárgyában kötött szerződés ismertetése és méltatása

terni magántanári képesítéssel nem bíró jogakadémiai tanár választatnék meg, az esetben az csak a VII. fiz. osztály valamelyik fokozatának megfelelő törzsfizetést és lakpénzt élvez és így a különbözet szintén a tartalékalaphoz csatolandó. A tartalékalap kizárólag a jogakadémia részére Miskolc városában építendő székház költségeire fordítandó, esetleg a jogakadémia elhelyezésére megszerzendő épület vételárának fedezésére szolgál.

17 A tanszékek valamelyikének megüresedését a dékáni hivatal azonnal tudomására hozza a városnak, valamint a város által segélyezett tanszékek tanárai családi állapotában beálló változások is bejelentendők.

18 A szerződés 13. és 14. §-ai foglalkoznak még azokkal a fontos kérdésekkel, hogy meddig terhelik a várost a szerződésben foglalt kötelezettségek és meddig illetik a várost a megjelölt jogok és előnyök. Újból rekapitulálja a szerződés és ezzel a kérdésnek fontosságát kívánja kihangsúlyozni, hogy a város csak az esetben vállalja kötelezettségeit, ha a) a jogakadémia kizárólag Miskolcon működik, b) ha a nyolc tanszék állandóan be van töltve és tanárai tényleg és állandóan Miskolcon működnek, c) ha a jogakadémia a szerződés 8-12. § pontjaiban elvállalt kötelezettségeit teljesíti. Viszont a város kötelezettségei megszűnnek ha: a) a jogakadémia a tanári kiegészítő állami segélyt újból megkapja, b) ha a jogakadémia közvetlenül, vagy közvetve akár hagyomány, akár adomány, vagy bármely más úton olyan tőke vagyonhoz jut, hogy a három felsorolt tanári állást saját anyagi erejéből fenntartani képes.

19 Ha kisebb állami segélyhez vagy tőkevagyonhoz jutna a jogakadémia, mely csak egyes tanszékek fenntartására elegendő, akkor az elsősorban a városi hozzájárulás csökkenésére kell, hogy szogláljon. A városi segély csökkenésének arányaihoz képest a város is arányosan elveszti a szerződésbe beiktatott jogait és előnyeit.

20 Ha a jogakadémia székhelyét Miskolcról áthelyezné, az esetben a tartalékalap a tiszai evangélikus egyházkerület és Miskolc thjf. város között akként oszlik meg, hogy az egyházkerületet a tartalékalap 5/8-a, a várost pedig annak 3/8-a illeti.

21 Tekintettel arra, hogy Miskolc városának lakosságában felekezeti megoszlás szempontjából az evangélikusok száma csak 10% volt, a város kikötötte a szerződésben, hogy a tandíj, beiratási díj, vizsgadíj a hallgatók felekezetére való ekintet nélkül fognak megállapíttatni. Miskolcon ugyan a középfokú iskoláknál jóval magasabb iskolai díjakat fizettek a más felekezetű tanulók és hogy a város felekezeti súrlódásoknak elejét vegye, kötelezte a jogakadémiát, hogy hallgatóinak összesen fiUo. 'Uo. ' 13. §. ' 14. §. 15. §.