Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi jogakadémia átmentése Miskolcra és működésének első nehézség

A jogakadémia bútorzatából a dékáni hivatal és tanári kar tanácskozási szobájának bútorzata szép és értékes (Lingel-féle) bútor volt, ellenben a padok, katedrák és irattári szekrények sürgősen felújításra szorultak.

4 A kézikönyvtárból hozott könyvek 26-30 kötete csekély értékűek voltak. A jogakadémia szakkönyvtárát Miskolcon teljesen újonnan kellett kiépíteni és megszervezni. Fabay P. zsupán ugyanis nem engedélyezte, hogy a jogakadémia a kollégium nagykönyvtárából, vagy a Szirmay-féle könyvtárból vigyen magával jogi szakkönyveket. Ezzel a szerény felszereléssel érkezett dr. Mikler Károly dékán 1919. március 10-én Miskolcra és 1919. március 15-én megkezdhette a dékáni hivatal miskolci működését. Geduly H. püspök teljes elismerését fejezte ki dr. Mikler K. dékánnak buzgó fáradozásáért, hogy ezt az évszázados kultúrintézményt átmentette Miskolcra és ottan sikeres előzetes tárgyalásai alapján új otthont teremtett.

5 Miskolc thj. város a városházi épületének kilátásba helyezett helyiségeiből egyelőre csak nyolcat adhatott át és ezek korántsem voltak elegendők, nem méltók a jogakadémia főiskolai jellegéhez és komolyságához!' A jogakadémia jobb és méltóbb elhelyezéséért máris meg kellett indítaniuk a tárgyalást a várossal, amely tárgyalás csak egy évtized múlva járt némi sikerrel, miután a lakáshivatal és főügyészi hivatal másutt nyert elhelyezést és az átengedett helyiségeket a jogakadémia céljainak megfelelően átépítették. Alig bontott szárnyat a főiskola, máris újabb veszély fenyegette annak fennállását, amennyiben 1919. március 21-ére a proklamált proletárdiktatúra beszüntette a jogakadémia működését. A miskolci vörös haderő parancsnoksága meg azt követelte a jogakadémia tanáraitól, hogy hetenként kétszer tartsanak öntudatosító szociológiai előadásokat a tisztek és altisztek részére. A tanári kar e felszólításnak nem tett eleget, mire 1919. április 26-án megjelent a katonai parancsnok a dékáni hivatalban és a legnagyobb nyomatékkal kijelentette, hogyha a tanári kar megtagadja az előadások megtartását, azonnal forradalmi törvényszék elé állítja. A tanári kar erre még aznap este elhagyta Miskolcot.

7 Egyesek visszatértek Eperjesre, mások a Bükkben és a Balaton vidékén kerestek menedékhelyet és csak akkor tértek vissza Miskolcra, mikor a proletárdiktatúra megbukott és a román csapatok szállották meg Miskolcot, akik a jogakadémia működése elé akadályokat nem gördítettek és így nyílhatott az meg 1919/20. tanév október 1830/31. avagy Tarczának XV. esztendejére. Továbbá T. Ns. Rákos Vármegyének Jegyzők Könyve 1832. Evb. Rákos Vármegyének 1-ső Esztendejében és Rákos Vármegye Önképzőkör jegyzőkönyvei az 1832., 1834. évekről. Nóvák István dr.: Az eperjesi-miskolci jogászifjúsága diákélete munkájában, amely Miskolcon 1941-ben jelent meg, a Tarcza és Rákos vármegyék jelentőségének méltó szép fejezetet szentelt „Tarcza Vármegye és Rákos Vármegye" címen 79-89.1. 4 A bútorokat egyenként részletesebben ismertette dr. Novak István említett munkájában 259-261.1. 5 Lásd a püspöknek Mikler dékánhoz intézett 504/1919. sz. leiratát a jogakadémia kézirattárában. Közölte Mikler im. 21-22.1. 6 A helyiségeket ismertette Novak im. 260-261.1. 7 Mikierim. 10.1.