Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi jogakadémia átmentése Miskolcra és működésének első nehézség

hó 1-én. A megüresedett római jogi tanszék dr. Sztehlo Zoltán jogakadémiai magántanárral töltetett be,

8 aki München és Berlinben folytatott római jogi papyrológiai tanulmányokat és mint az eperjesi jogakadémia volt tanítványa, az ősi földről hozott lelkesedéssel állott be a tudomány és egyház szolgálatába. A tanárhiányt a következő 1920/21. tanévben is pótolnia, illetve megszüntetnie kellett a püspöknek, aki egyelőre egyedül gyakorolta a fenntartóhatóság jogait, magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium ugyanis engedélyt adott dr. Obetkó Dezső, dr. Flórián Károly és dr. Maiéter Istvánnak, hogy további intézkedésig Eperjesen maradhassanak és onnét Kassára átjárván az ottani állami jogakadémián magyar nyelvű jogi előadásokat tarthassanak, hogy a kassai állami jogakadémia egyelőre még megmenthető lehessen és a magyar jogászifjúság alapvizsgáit még magyar nyelven letehesse. Ez az intézkedés magyar kultúrérdek volt, mert az esetben, ha a három eperjesi jogtanár nem sietett volna a kassai állami jogakadémia segítségére a csehszlovák kormány tanárhiány miatt, beszüntette volna a főiskola magyar nyelvű működését. Viszont e három jogtanár elmaradása megint veszélyeztette a Miskolcra átmentett jogakadémia zavartalan működését, mivel dr. Hebelt Ede jogtanár fegyelmi ügye még nem nyert elintézést és így négy tanszéken nem volt előadó tanár. Mikler K. dékán nehéz helyzetben volt, mert ilyen hiányos tanári karral nem nyithatta meg az új tanévet. Sok körültekintéssel az akkori zavaros viszonyok ellenére mégis sikerült neki olyan professzori kart rekrutálnia, hogy a tanévet három újonnan alkalmazott jogtanárral ismét nyugodtan megindíthatta. Betöltésre került a történelmi-filozófiai, a büntetőjogi-jogfilozófiai és a statisztika-közgazdaságtani tanszék és pedig dr. Bruckner Győző és Hacker Ervin egyetemi magántanárokkal és Schneller Károllyal, akinek egyik statisztikai munkája a Magyar Tudományos Akadémia Lévay pályadíját nyerte el. A jogakadémia így öt jogtanárral megkezdhette munkáját az 1920/21. tanév küszöbén, három professzora meg kultuszminiszteri engedéllyel Kassán a magyar kultúra szolgálatában állott, egynek fegyelmi ügye pedig elintézést várt. Ezen nehézségek megoldása után mindenki azon hiszemben volt, hogy a jogakadémia most már háborítatlanul végezheti hivatalát és az új „végeken" mint végvár hirdetheti a jogot és igazságot a nagy megpróbáltatások után „az ősi földről hozott lelkesedéssel". Sajnos azonban a jövő újabb megpróbáltatásokat hozott viharedzett főiskolánknak. Lásd a kinevezést tartalmazó püspöki 504/1919. sz. leiratot a jogakadémia kéziratában 1919. fasc.