Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi jogakadémia átmentése Miskolcra és működésének első nehézség

AZ EPERJESI JOGAKADÉMIA ÁTMENTÉSE MISKOLCRA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ELSŐ NEHÉZSÉGEI Stefanek Antal csehszlovák közoktatásügyi referens kijelentette 1919. március hó 4-én a kollégium igazgatóvalasztmánya végrehajtó bizottmányának ülésén, hogy a csehszlovák állam felszámolja a jogakadémiát és nem tesz észrevételt az ellen, ha az átköltözik Magyarországra, Miskolcra. A csehszlovák közoktatásügyi referens ezen kijelentése után sürgőssé vált a jogakadémia és értékeinek átköltöztetése Miskolcra. A dékán és tanári kar ez ügyben tárgyalásokba bocsátkozott Fabay Pál sárosmegyei zsupánnal, aki hajlandó volt a jogakadémia bútorzatát, felszerelését és kézirattárát kiengedni a csehszlovák állam területéről, miután a dékán meggyőzte őt arról, hogy a jogakadémia ingóságai nem állami, hanem felekezeti vagyont képviselnek és így nem esnek a hadizsákmány jogi fogalma alá. Mikler dékán ügyes érveléssel megszerezte még a zsupán hozzájárulását ahhoz, hogy a kollégium aulájában elhelyezett Than Mór nagyméretű és művészi értékű olajfestményét, Dessewffy Arisztid aradi vértanú és 1848-as honvédtábornoknak képmását elvihesse Miskolcra.

1 Azonfelül sikerült Mikler dékánnak a kollégium levéltárából még a felsőmagyarországi evangélikus rendeknek a kollégium 1665. évi alapítólevelét is elhozni, amelyben az intézet főiskolai jelleget nyert.

2 18. századbeli fontos okleveleknek egykori másolatai is a jogakadémia kézirattárával együtt Miskolcra kerültek. Külön kiemelendő még, hogy a jogászifjúságnak „Tarcza"- és „Rákos vármegye"-nek nevezett eredeti jegyzőkönyveit is elhozhatta Mikler, felismervén azok nagy kultúrhistóriai és jogtörténeti fontosságát.

3 1 A képeknek volt némi kapcsolatuk a jogakadémiához. Országos gyűjtés indult meg, hogy Dessewffy A. aradi vértanúnak szobor állíttassék Eperjesen. A gyűjtés eredménye sem volt elegendő a terv megvalósítására, mivel az összegyűlt összeget 30.493.18 koronát a kollégiumnak juttatta a szoborbizottság azzal a meghagyással, hogy az alapítvány gyanánt kezeltessék, melynek kamatai a jogakadémián a politika és közjogi tanszék fenntartására fordíttassanak. A kollégium igazgatóválasztmány erre Than Mór festőművésszel megfestette 4000 korona tiszteletdíj ellenében a vértanú és honvédtábornok impozáns méretű olajfestményét a kollégium aulája számára. Mikler azzal érvelt Fabay P. zsupánnál, hogy egy 48-as honvédtábornok olajfestménye a csehszlovák állam szemében nem lehet sem talizmán, sem érték, hanem csak vörös pozstó, mire Fabay P. zsupán beleegyezett az olajfestmény elvitelébe. Természetesen a kép művészi értékéről nem volt fogalma a zsupánnak. 2 Az alapítólevelet a jogakadémia páncélszekrényében őriztettem. 1945-ben a páncélszekrényből az irattári szekrénybe került és onnét szállította fel azt a jogakadémia iratokkal együtt Budapestre a budapesti egyetemre. Ottan hosszas vándorlás után a jogakadémiai iratok egy pincehelységbe kerültek. Ortutay Gyula kultuszminiszter elrendelte az alapítólevél és a 18. századbeli oklevélmásolatoknak az Országos Levéltárba való elhelyezését. 3 A szimbolikus vármegyékben nyerte el a jogászifjúság gyakorlati jogi kiképzését és ezek pótolták a mai jogi szemináriumokat. A kéziratok címei: Tek. Nemes Tarcza Vármegye Közönséges Gyűléseinek Jegyző könyve