Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi evangélikus kollégium összeomlásának külső és belső okai

lett uralkodni kívántak. A tót vezetők még hangoztatták kezdetben. Magyarország területi épségét és helyes nemzetiségi politikával talán n;ég megnyerhetők lettek volna, mert az izgatóknak még nem volt egységes nemzetiségi elgondolásuk. Egyesek a csehek, mások az orosz cárizmus felé kacérkodtak és akkor kezd a cseh orientáció erősödni, mikor egyes középiskoláink - és a theológiai akadémiákról eltávolított tótérzelmű növendékek Csehországba emigráltak és ottan a cseh társadalom lelkesen felkarolta és ingyenesen kitaníttatta őket. Ezek visszatérve az országba azután a cseh-tót egyesítésnek fanatikus hívei és a magyar területi egység legelszántabb ellenfelei lettek.

15 A cseh kapcsolatok kiépítését és a szláv nemzeti öntudat fokozatos megerősödését nem vették észre sem a kollégium egyes intézetei, sem az egyházi, sem a világi fenntartó hatóság. A magyargyűlölet egyre erősödik és a 90-es években egyes pánszláv érzelmű theológusok kizárása a kollégium akadémiájából fokozza az idegenkedést a kollégiummal szemben, mely a tótok szemében nem maradhatott többé a „magyar hazaszeretetnek bevehetetlen vára" a szláv tengerben. Hozzájárult még a bajhoz, hogy a kollégium ősi pártfogóságának vagyoni függetlensége, tekintélye a 18. századtól kezdve egyre gyengül. Gömöry az ősi pártfogóság hanyatlását annak tulajdonítja, hogy a vallás üldözések alatt, különösen I. Lipót és Mária Terézia idejében, csökkent annak tekintélyes létszáma.

16 A Caraffa-féle gyászos időszak tényleg apasztotta a pártfogóság tagjainak létszámát és így megrendült a kollégium szilárd anyagi alapja. De erősen csökkent az ősi pártfogóság létszáma a 19. században is a társadalmi viszonyok és életformák teljes átalakulása folytán is. Az ősi pártfogóság tagjai leginkább a köznemesek sorából kerültek ki. A birtokpolitikai és a társadalmi viszonyok új kialakulása folytán a köznemesség, mely akkor már „gentry" néven erős dekandenciának indult. A középnemesek a jobbágyfelszabadítás után birtokaikat ritkán művelték maguk, hanem leginkább bérbe adták, maguk pedig a városba húzódtak, és a megyénél helyezkedtek el. A könynyebb, szabadabb életformát választott és a drágább városi életet meggyőzni nem tudó, nem egy köznemes túladott csakhamar birtokain. A latifundiumok egyre keskenyebbek lettek és nem egy birtokot „a kártya, a muzsikaszó és a víg pohár, a pazar konyha emésztett fel."

1 „A vendégszeretet folytán a vidéki kúria ingyenes kocsmává vált és a cigányzenéért való lelkesedés" nem egy városi gentryt vagyontalanná tett."

18 Az ősi pártfogók társadalmi súlya, politikai befolyása és tekintélye erősen lehanyatlott és nem nyújthatott többé olyan hatalmi hátteret a kollégiumnak, amilyet adhattak a felsőma13 A cseh-tót barátság kialakulását és nagy jelentőségét lásd Szekíu: Magyar Történet III. K. 386. I. (első kiadás), ahol a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek fontosságát kellően kiemeli. 16 Gömöry i. m. 45. 1. l7

Szekfü i. sz. III. k. 340.1. 18 Uo. ih.