Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi evangélikus kollégium összeomlásának külső és belső okai

gyarországi evangélikus rendek a kollégium alapításakor. Akadtak ugyan a hetvenes és kilencvenes években is még lelkes pártfogók, akik a kollégium javára, nagyszabású alapítványokat tettek,

9 de a politikai befolyásuk egyre gyengül, mert a liberalizmus egyre jobban éreztette hatását az ősi pártfogóság intézményében, úgyhogy nem egy pártfogó vallási kérdésekben közönyössé vált és nem látta többé a kollégiumban a protestantizmus előretolt védőbástyáját. Egyébként is az ősi pártfogóság intézménye az idegen impérium alá került kollégiumnak nem nyújthatott többé védelmet. A kollégium hirtelen összeomlásának okai között felemlíti Gömöry még a racionális vallási theológiai tudománynak hatását hazánkra, ami a kollégium egyes intézeteinek elszíntelenedését okozhatta és evangélikus jellegének némi hanyatlását érte el.

20 Tény az, hogy a liberalizmus terjesztette a vallásos közönyösséget és már 1874-ben panaszkodnak protestáns lelkészek, hogy „az állami viszonyok és politikai párt hullámai a nemzet egész életét elfoglalták" és a politika „túlfeszített hatásköre mindenfelé közönyt terjesztett, de legfőképp az értelmiség körében". 1 A hitbeli belső életben tényleg hiányok voltak a kollégium minden egyes intézetében és ez tette lehetővé, hogy a szabadkőművességnek voltak a professzorok közül többen tagjai, sőt egyesek az Eperjesen működő „Thököly-páholynak" nagymesterei voltak. De az egyházi vezetőség „legfelsőbb" fokán is képviselője akadt a szabadkőművességnek. Az eperjesi „Thököly páholy" erősen elzsidósodott és így a nemzetközi természetű szabadkőművesség befolyása nem lehetett és nem volt előnyös a hitbeli belső élet elmélyítésére, sem a nemzeti érzés megerősítésére, mert az az internacionalizmust és kozmopolitizmust tűzte zászlajára. Az anyagias gondolkodást és a liberális theológia befolyását azonban visszaszorította az egyházi szervezet kiépítésével az 1891. évi budapesti evangélikus zsinat. A jogakadémián a forradalmi materialisztikus filozófiai irány is feltűnt, mely szociális eszmékkel szaturáltan a joghallgatók Martinovics körében bontakozott ki és a budapesti egyházi Galilei körben hasonló szellemben működik. A kollégium fenntartóhatósága azonban erős kézzel elfojtotta e megmozdulást és annak szellemi irányítóit dr. Hebelt Ede jogtanárt és dr. Obál Béla theológiai akadémiai tanárt utóbb felfüggesztette állásaikban és fegyelmi eljárás alá vonta őket. Eperjesen 1910-ben alakult meg a Martinovics-Kör, mint a budapesti „Szabadgondolkodók Országos Egyesületének" fiókja. A Martinovics-Kör megalapítói dr. Hebelt Ede jogakadémiai tanár és Pálerch Ervin joghallgató voltak. Előbbi volt a 19 így tett Újházy József 1873-ban 10.000 Ft-ot,, Zsedényi Ede 1879-ben a tanítóképzőre 20.000 Ft-ra,, Rochlitz Gyula 1886-ban 30.000 Ft-os„ Dessewffy István 1892-ban 50.000 korona, Desewffy Pál 1901-ben családi jellegű 500.000 korona, Kucziányi Gusztáv és neje 1904-ben 15.000 korona és Éles Henrik 1914-ben 400.000 korona alapítványokat. (Gömöry is közli az adatokat 45-46. 1.) 20 Gömöry im. 46—47.1. 21 Szekfü im. VII. 343.1. idézi aprót lelkész 1874. évi kifakadását.