Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az eperjesi evangélikus kollégium összeomlásának külső és belső okai

dése, sőt fennmaradása a végveszély fenyegető helyzetébe jutott." Az eredmények hatása alatt most már az ősi pártfogóság is helyeselte a jogakadémia átmentését. A kollégium igazgató választmányának 1919. március 4-én tartott ülésén, amelyen Stefanek Antal a csehszlovák kormány tanügyi referense is megjelent, véglegesen eldőlt a kollégium intézeteinek a sorsa. Stefanek A. tanügyi referens bejelentette, hogy a teológiai akadémia fenntartása feleslegessé válik, mivel a pozsonyi csehszlovák egyetem teológiai fakultást kap és teljesen kielégíti az evangélikusok igényeit. A jogakadémia fenntartása nem indokolt, mert Magyarország számára nem nevel jogászokat a csehszlovák kormány. A jogakadémia tervbe vett Magyarországba való átköltözését tudomásul veszi és annak foganatosítását Fabay Pál sárosmegyei zsupán fogja végrehajtani, aki megállapítja, hogy az intézet felszereléséből, könyvtáraiból és levéltárából mit vihet magával. Stefanek kijelentette, hogy a kollégium másik két intézete (főgimnázium és tanítóképző) csak az esetben folytathatja működését, ha a csehszlovák iskológia szolgálatában áll. „A csehszlovák kormány és az állam politikájának sarkalatos programja: magyartalanítani és szlovákosítani. Ezt a politikát a közoktatásügy terén a legkíméletesebben fogja keresztülvinni."

10 A hosszas tárgyalások után a főgimnázium államosíttatott a tanítóképző intézet pedig megszűnt, mivel elegendő szlovákul tudó tanár nem akadt.

11 A kollégium központi épületét és egyéb épületét dr. Ruziak János keleti egyházkerületi felügyelő és Meckar Pál püspöki titkár az államhatalom igénybevételével átvette, miután Bánó Árpád kollégiumi felügyelő a kollégium átadását megtagadta és óvást emelt minden erőszak alkalmazása ellen.

12 Az egykor hatalmas kollégium a karhatalomnak és a szlovákosodás eszméjének esett áldozatul. A csonka egyetem ábrándja szétfoszlott és a magyar művelődés előretolt egykori végvára leomlott. Intézeteiből újra életre kelt Miskolcon a jogakadémia és utóbb a tanítóképző intézet - Eperjesen maradt a főgimnázium, de a csehszlovák állam szolgálatában állami intézménnyé lett. A virágzó és fejlődésének tetőfokán álló eperjesi ősi kollégium összeomlásának voltak a már vázolt külső okokon kívül belső okai is, amelyek szemléltetővé teszik a hatalmas felvidéki, de országos jelentőségű kultúrintézménynek lúrtelen szétesését. Már Gömöry J. rámutatott említett tanulmányában

13 a kollégium egyes hibáira, melyek feltartóztathatatlanul előmozdították, sőt sietették annak összeomlását. Gömöry három ilyen nyomós szervi hibát hoz fel, amelyek a kollégiumot kultúrvédelmi harcában kikezdték. Az új világnézetek jelentkezése és térhódítása megbénították az egyes felső- és középfokú intézeteinek hatását, népre, sőt nemzetre is. 9 Püspöki leirat 259-1919. sz. a miskolci jogakadémia kézirattárában 1919. fasc. Közölte Mikler. Okleveles függelék XII. 21.1. 10 Gömöry János: Az eperjesi evangélikus kollégium 1531-1931; Eperjes 1933. c. értékes kis munkájában részletesen ismerteti az igazgatóválasztmány 1919. márc. 4-iki ülésének drámai lefolyását 71. és köv. !.. 11 Uo. 77-78.1 11 Uo. 76.1. 13 Uo. 44-46.1.