Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja

Az 1940: XXVIII. törvénycikk, amely a „Magyar Királyi Ferenc József Tu­dományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudomány­egyetem felállításáról" rendelkezett, mégis megszületett. A jogakadémiákról szóló 3. § (3) bekezdése szerint ezekben az intézményekben az 1940/41. tanévtől kezdve csupán két évfolyam működhet. A törvény szerint a két évfolyamos főiskolák tanul­mányi rendje az egyetemek jogi karai első kétévi tantárgybeosztásával egyezik meg. A jogakadémiákon ezen túl csupán az első és második alapvizsgát lehetett letenni, a hallgató ezt követően iratkozhat át valamely egyetem jogi karának harmadik évfo­lyamára. A törvényi szabályozás egyértelmű volt, de az érdekeltek továbbra sem adták fel a harcot. Az 1939: II. tc. 168. §.-ra hivatkozással kérték a kultiiszniiniszter segít­ségét. Ez a törvényhely a háborús viszonyokra tekintettel megengedte a miniszter­nek, hogy a nemzetvédelem érdekeit érintő kérdésekben törvénnyel ellentétes döntést hozzon. A kissé különös értelmezés szerint a jogakadémia ügye „hadikérdéssé" vált, hiszen a miniszter végül ezen az alapon hosszabbította meg a négy évfolyam műkö­dését. Időközben több tanár biztosabb állás után nézett. Szontagh Vilmos 1940-től a debreceni egyetemre került, Szilágyi Antal a máramarosszéki törvényszék elnöke lett, 1943. március 20-án Hacker Ervin is nyilvános rendes tanári állást nyert Debre­cenben. Az 1943/44. tanévet Bruckner Győző, Haendel Vilmos, Zsedényi Béla, Zelenka István, Hilscher Rezső és Putnoki Béla megbízott helyi előadók segítségé­vel tanította végig. Közben 1944. január 1-én Zsedényi Béla betegségére hivatkozva nyugdíjba vonult. Az 1944/45. tanév A hivatalos tanulmányi időszak már állandó légikészültség mellett kezdődött. A be­iratkozás a közlekedés akadozása miatt késett, a tanévnyitó kari tanácsi ülést - a lé­giriadó miatt - az Avas egyik pincéjében kellett befejezni. Az előadások 1944. szeptember 24-én megkezdődtek ugyan, de azokon az első évesek közül csak 30-40 hallgató jelent meg; a felsőbb évesek pedig csupán néhányan látogatták az órákat. A korábbi délelőttönkénti légitámadások délutánra is áthúzódtak: október 10-től az előadásokat nem tudták megtartani. A jogakadémia dékánja rendkívüli felhatalmazást kapott Thuróczy Zoltán evangélikus püspöktől: amíg nincs helyreállítva az összeköttetés Miskolc és a püs­pöki székhely (Nyíregyháza) között, addig Bruckner Győző saját belátása szerint döntsön a jogakadémia sorsáról. Egyben megbízást kapott: az illetékes dunántúli püspökkel vegye fel a kapcsolatot és a jogakadémiát Sopronba, vagy Kőszegre me­nekítse át. A megbízást teljesítendő a dékán kétheti szünidőt adott ki és érintkezésbe lépett Kapi Béla püspökkel Budapesten. Megállapodtak, hogy az áttelepítésre csak akkor kerülhet sor, ha Miskolc kiürítését elrendelnék.

Next

/
Thumbnails
Contents