Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja
lasztott hivatásuk gyakorlatával is. Ami talán a legfontosabb: a szemináriumokban végzett munka az önállóság, öntevékenység kialakítását segítette. Úgy, mint mostanában a diákkörök, az arra alkalmas hallgatók számára pedig az elmélyültebb, módszeresebb felkészülést, önálló tudományos kutatási lehetőséget is biztosított. A jogakadémia szemináriumait a tanárok egyetemi minták alapján tartották. A büntetőjogi szeminárium a Fayer László és Balogh Jenő budapesti egyetemi tanárok módszerét követte. A korábbi merev, előadás-központú foglalkozást oldva Hacker Ervin a hallgató öntevékenységére épített, szabad lehetőséget nyújtott számukra, mind a téma kiválasztása, mind a feldolgozás terén. A büntetőjogi szemináriumon egyébként nagy teret kapott a joggyakorlat megismertetése. A közvéleményt megmozgató, tanulságos bűnesetek után a hallgatók meghatározott perbeli szerepeket kapva, „újrajátszották" a bírósági tárgyalást. A jogakadémiai „esküdtszéki tárgyalások" népes hallgatóság előtt folytak. Az egyes foglalkozásokra már végzett jogászok, egykori hallgatók is eljártak. Hacker Ervin saját költségén egyedülálló mennyiségű demonstrációs anyagot gyűjtött össze: 1943-ra közel hatezer diapozitív szolgált újszerű „vetítettképes" előadásainak illusztrálására. A szemináriumban készült dolgozatokat Miskolc és Borsod vármegye kriminalitásának vizsgálatához ma sem nélkülözhetjük. A Bruckner Győző irányítása alatt álló egyházjogi szeminárium kezdetben német rendszerű volt, tehát előre kiadott témák felolvasásából állt. Az 1933/34-es tanévtől átvették az angol egyetemeken uralkodó vitamódszert. Az új rendszer lényege az volt, hogy az előre megjelölt témát a hallgatók közösen és önállóan dolgozták fel. Többnyire aktuális egyházpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Minden hallgató a régi eperjesi, sárospataki szimbolikus vármegye mintájára - meghatározott pozíciót, szerepet kapott. Az így rendezett, bátor hangú jelképes egyházközösségi közgyűlésekre (bírósági tárgyalásokra, egyházmegyei és kerületi törvényszékekre) nemcsak a hallgatók, hanem az egyházi vezetők is nagy számban jártak. A jogakadémián a fentieken túl jog- és művelődéstörténeti, statisztikai, római jogi, magánjogi, közgazdasági, jogbölcseleti, pénzügyi jogi, perjogi és sajtótudományi szeminárium működött. 25 Meglepően magas színvonalon és több részletében ma is alkalmazható módszerekkel. A miskolci jogakadémia működésének utolsó évtizede (1939-1949) A jogakadémiák Horthy-korszakbeli tevékenységét, szinte szabályszerű pontossággal, évtizedenként zavarta meg egy-egy központi reform, vagy reformterv. A kultuszminisztérium elhatározásának bátortalansága, a kusza érdekkapcsolatok, âz otthont adó városok és a fenntartó egyházak harcos kiállása végül mégis megmentette a 25 Bruckner I. 297-530. old. Az egyes szemináriumok tevékenységéről az Almanachok megfelelő oldalain „Szemináriumi élet" címen olvashatunk. A Büntetőjogi szeminárium munkájáról Hacker Ervin két ízben is beszámolt a Miskolci Jogászélet 1937. évi 3. és 1941. évi 1. számában.
