Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci állami jogakadémia megszüntetése. Az 1948-iki jogi reform és annak következményei

Az 1948/49. tanévre beiratkozó hallgatók már az új rend szerint vették fel az előadásokat és vizsgáztak, azok azonban, akik az 1948/49. tanévben már a harmadik, illetve negyedik évre iratkoztak be, az eddigi módon folytatták és fejezték be tanulmányaikat. Átmeneti intézkedések rendelkeztek afelől, hogy a második évre iratkozó hallgatóknak milyen tárgyakat kellett utólag hallgatniuk (amelyeket az 1947/48 tanévben még nem hallgattak) és milyen kollokviumokat kötelesek letenni. A jogi reform az eddigi jog- és államtudományi karok helyett jog- és közigazgatás-tudományi karok szervezését rendelte le. E szerint az első három évben a jogés közigazgatási szakosok együtt, közös tanmenet szerint hallgatnak és vizsgáznak, a negyedik évben történik a szakok különválása, az ún. „bifurkáció" Az első évben magyar alkotmány- és jogtörténet, a magyar alkotmányjog, a magánjog alapintézményei, statisztika, szociológia, a gazdálkodás alapelemei és gazdaságtörténetei, a másodikban általános jogtörténet, államtan a politikai rendszerek történetével, általános állam- és jogelmélet, közgazdaságtan, római jog, a büntetőjog általános elvei, egy szabadon választott tárgy és köteles szeminárium valamelyik főtárgyból, a harmadik évben pedig magyar magánjog, magyar anyagi büntetőjog, magyar közigazgatási jog, munkajog, gazdaságpolitika, ismét valamely szabadon választott tárgy és valamelyik főtárgyból szeminárium van kötelező főkollégiumként előírva. A negyedik évben azok, akik a jogtudományi képzést választják, gazdasági jogot, eljárási jogot, nemzetközi jogot, nemzetközi jogot, egyházjogot, pénzügyi és költségvetési jogot, a szomszéd államok jogrendszerére való különös tekintettel előadandó összehasonlító jogot és valamelyik szabadon választott tárgyat vesznek fel. A közgazdaságtudományi képzést választók pedig a m. közigazgatási jog egyes szakigazgatási ágazatait (szellemi élet közigazgatása, társadalombiztosítás, jóléti igazgatás, a gazdasági, műszaki és rendészeti ügyek közigazgatása, eljárási jog, önkormányzati jog és költségvetés, közszolgálati jog), pénzügyi jogot, Magyarország gazdasági és közigazgatási statisztikáját, összehasonlító közigazgatási jogot, gazdasági jogot (a szövetkezeti jogra való tekintettel), nemzetközi jogot és valamely szabadon választott tárgyat fognak hallgatni.

2 Az 1948,-i jogi reform tényleg sok újítást tartalmazott és a kötelező kollokviumok bevezetésével igyekezett a látszat jogászképzést megszüntetni és a „mezei jogászok" fogalmát kiküszöbölni. A gyakorlati élet szükségszerűségéhez és jelentőségéhez képest csoportosította a hallgatható tantárgyakat és a legfontosabb főkollégiumokból szigorlati képesítést követett. A gyakorlati életet szabályozó jogi diszciplínák egész sorozata jelenik meg a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban. A helyes alapelvből indult ki, azonban a tantárgyak olyan sokfélék és sokrétűek, hogy egyesekben elmélyedésre vagy a szabad jogi gondolkodás kifejlesztésére nem juthat idő. Az egyes szigorlatok vizsgaanyaga túlméretezett és a sok jogi ágazatra való kiter1 Köznevelés 1948. évf. 20. sz. okt. 15. 490 I., ahol Szántó György miniszteri tanácsos ismerteti az egyetemi reform alapjait. A karok szervezetében és tanulmányi rendváltozásait ismertették a közoktatásügyi minisztérium illetékes szakreferensei.