Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az 1848-as törvények százéves évfordulójáról tervezett jogakadémia megemlékezésről

akik jogtörténeti és egyházjogi tárgykörökbe mélyedtek el. Ez nyilván BRUCKNER GYOZO személyes hatásának folyománya volt. Az ő nyilvánvaló érdeméül tudandó be az, hogy utódokat, immár teljes értékű, egyetemi magántanári fokozatot elnyert utódokat is nevelt (:NOVÁK, BOLERATZKY:). Ezek már az iskolaalapító érdemei. Mindezt alulírottak annál is inkább hangoztatják, mert vallják, hogy BRUCKNER GYŐZŐ, az ő ösztönző befolyásának ők maguk is igen sokat köszönhetnek. E vonatkozásban különösképpen kiemelendők a jogakadémiának BRUCKNER GYŐZŐ által kezdeményezett alkalmi, nagyobb kiadványai, a különböző emlékkönyvek (.különösképpen a Berzeviczy és az augsburgi confessio emlékére kiadott: ), ezeknek szerkesztése, nemkülönben financiális alapjainak előteremtése egészen BRUCKNER GYŐZŐ érdeme: Mindkettő komoly feltűnést keltett és megnyilatkozási lehetőséget teremtett nekünk, tanároknak. Volt időszak (:talán 1926-tól kb. 1935-ig:), amikor a miskolci jogakadémia tanári kara - nyilván elsősorban az említett nagy ösztönző és szervező képességű BRUCKNER GYŐZŐ hatására - tudományos téren többet produkált nemcsak a másik két jogakadémiai tanári gárda összesített termésénél, de többet egyes vidéki tudományegyetemek jogtanárainál is. E letagadhatatlan teljesítményeknek komoly részük volt abban, hogy a jogakadémiák ellen megindított erélyes kormányzati akció hajtótörést szenvedett. BRUCKNER GYŐZŐ vezetése mellett a miskolci jogakadémia dísze, erőssége és bizonyos mértékben oltalma is volt evangélikus közegyházunknak, amely megbízható succrescenciát kapott jól képzett és egyházias szellemben nevelt jogászokból és bizonyos lehetett abban, hogy teljes képzettségű tanárai, - mindenekelőtt pedig a kiváló jogtörténész és egyházjogász BRUCKNER GYŐZŐ az egyház és állam közti bármely kontroverzia kérdésében a szükséges tudás és argumentáció fegyverzetével ellátják az egyházi irányadó szerveit. Meg kell végül említenünk azt, hogy BRUCKNER GYŐZŐ a sok tekintetben mostoha külsőségekkel küzdő jelen viszonyok közt sem lankadt meg és tudományos produkcióival bizonyságot tett arról, hogy alkotó képességének birtokában van. 2. Legalább ugyanilyen hangsúllyal kell kiemelnünk BRUCKNER Győzőben a vezetésre termett dékánt. Előtte kezdettől fogva világos volt, hogy az evangélikus egyház egyetlen főiskoláját vezetni nemcsak egyéni érdekeket és szükségleteket kielégíteni hivatott ténykedés, hanem életcélt betöltő misszió. Hirdette - szóval is, de főleg beszédes tettekkel, - hogy az igazságkutatás és nevelés műhelyét anyagilag is meg kell alapozni. Ezért azután a szintén elég válságos időkben, amikor az 1923-as infláció és az akkori kormányzat jogakadémia-ellenes magatartásának együttes hatása folytán több lailtúrintézmény összeroppant (:Sárospatak, Hódmezővásárhely, Nagyvárad:), ugyanakkor a miskolci jogakadémia - BRUCKNER éleslátó intézkedéseinek eredményeképpen - alig sejtett anyagi felvirágzás állapotába jutott. Ez tette lehetővé