Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

tartottak felolvasást, ugyancsak a háború és béke kérdése c. tétel szintén hét éven át állandóan napirenden volt, a svájci demokrácia és a referendumnak a jogalkotásban való jelentősége c. tétel szintén népszerűségnek örvendett, majd hat éven át újra és újra szerepelt a lelki átöröklés, továbbá Fairére"Akiket halálra ítéltek" c. regény jogbölcsészeti vonatkozásai négy-négy éven át szerepeltek a szemináriumban.

130 A legtöbb tétel többnyire három éven át került szőnyegre. Szinte érthetetlen, hogy a vezető tanár nem tett észrevételt ezen gyakori ismétlések ellen, hiszen a jogfilozófia bármelyik részének száz és száz olyan problémája van, mely értékes tanulmánynak és lendületes vitának lehetett volna alapja. Meddő dolog volt olyan másod- és harmadrangú témákat állandóan, azaz éveken át színvonalon tartani, mint pld. a mékek társadalmi élete, vagy Farrére „Akiket halálra ítéltek" c. regényének jogbölcsészeti vonatkozásai, avagy „az utánzási ösztön" stb. c. tételek. Egyfelől a vezető tanár is hibát követett el, mikor a hallgatókra bízta a témaválasztást és mikor éveken át megengedte, hogy egy- és ugyanazt a tételt pertraktálták a szereplők a szemináriumban, másfelől a hallgatók önmagukat károsították meg, mert ilyen élősdi eljárással nem mélyítették ki jogfilozófiai tudásukat és új ismereteket nem szerezhettek és így a jogbölcsészeti szeminárium tudományos-didaktikai eredményeket sem érhetett el és nem tölthette be igazi szerepét. 131 9. A pénzügyi jogi szeminárium A jogbölcsészeti szemináriummal egyidőben életjelt adott dr. Szontagh Vilmos vezető tanár alatt az 1928/29. tanévben a pénzügyi jogi szeminárium is. A szeminárium keretében az adórendszerben a pénzügyi eredmény tekintetében, vezető helyet elfoglaló forgalmi adók kerültek úgy általános elméleti, mint tételes szabályozás szempontjából beható megvilágítás és megvitatás alá. Ebben, megfelelő gyakorlati esetek feladásával, illetve feltételével a szeminárium résztvevői kivétel nélkül közreműködtek. A szeminárium a következő években a hirdetett speciális kollégium keretén belül fejtett ki hasznos gyakorlati működést, amelyben az illetékjogi, fogyasztási adók és jövedéki büntetőjogi kérdések kerültek napirendre. A pénzügyi szeminárium látogatottsága megcsappant és ezért nem tudott nagyobb eredményeket felmutatni, mivel résztvevői a szigorló joghallgatók sorából kerültek ki, kiknek idejét a szigorlatokra való felkészülés foglalta le, úgyhogy sokszor a szemináriumi gyakorló órák is elmaradtak. 10. Sajtótudományi szeminárium A sajtótudományi szeminárium a jogakadémia tanrendjébe az 1929/30. évben nyert először bevezetést két szemeszteren keresztül. A sajtótudományi szemináriumot dr. Zsedényi Béla hívta életre, aki egyúttal annak vezetője és irányítója is volt. 130 Lásd 1928/29-1936/37. évi Almanachokat. 131 Lásd 1928/29. évi Almanach 44. p.