Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

Megelőzőleg tanulmányozta Münchenben, Kölnben, Berlinben és Nürnbergben az ottani sajtókutató intézeteket, melyek részint az egyetemekbe vannak bekapcsolva, részint pedig önálló városi intézmények.

132 Ennek eredményeképpen nyílt meg vezetése alatt, az országos jelentőséggel bíró sajtókutató szeminárium a jogakadémia keretében. A szeminárium elsősorban az alapvető problémákkal s ezek között ama sémának a felállításával foglalkozott, amelynek alapján egy-egy időszaki sajtótermék történeti, szellemi, gazdasági, kereskedelmi és technikai jellemrajza megállapítható és leszögezhető. Az előadások mellett folytak a szemináriumban gyakorlatok is és az előadó tanár a szemináriumban dolgozó hallgatóság előtt a németországi sajtókutató és sajtótudományi intézetek szervezetét és munkaprogramját, valamint egy miskolci nagyobb nyomda helyiségében a lap nyomdai előállítását demonstrálta. A szemináriumban gyakorló hallgatók a magyar időszaki sajtó, egyes termékeiből (kétheti és egyhónapi anyag alapján) sajtógyűjtemény céljaira alkalmas karakterrajzokat készítettek, a müncheni egyetem sajtókutató intézete által közzétett és a hazai viszonyokhoz megfelelően átalakított sémák alapján. A vezető tanár e gyakorlatokat a sajtótörténet köréből tartott előadásokkal egészítette ki és hallgatóságával a Miskolci Könyvnyomda Rt. nyomdaüzemét is meglátogatta, ahol a vidéki napilap tœhnikai előállításáról Angermayer Károly nyomdaigazgató tartott szakszerű előadást. A fővárosi és vidéki lapok nagyon szép számban bocsátottak tanulmányi célra tiszteletpéldányt a miskolci sajtótájékoztató intézet rendelkezésére és a magyar napilapanyag alapján a vezető tanár sajtóismereti feladatokat tűzött ki feldolgozásra. Zsedényi Béla utóbb 1932/33. tanévtől kezdve a szeminárium működését a sajtótudományról hirdetett speciálkollégium keretén belül folytatta. A szeminárium erőteljesebb működéséhez külön helyiségre lett volna szükség, ahol a megküldött lapok a szeminárium tagjainak állandóan rendelkezésükre állottak volna. Helyiség hiányában a lapok a Joghallgatók Testületének helyiségében helyeztettek el, de mivel azokat rendszerint széjj elhordták a hallgatók, a meghirdetett szemináriumi gyakorlatokat sem lehetett eredményesen megtartani. A vezető tanár közben egy nagy politikai napilap főszerkesztőségét vállalta el és így nem volt elég ideje arra, hogy a szeminárium munkáját kellően ellenőrizze. Inkább már elméleti síkon mozgott az egész sajtókutató intézet működése annyiban, hogy félévenként sajtójogi speciálkollégiumot hirdettek. A sajtótudományi szeminárium iránti országos érdeklődés csakhamar megcsappant, mikor komoly tudományos eredményeket felmutatni nem tudott, pedig szeminárium a kezdetben jól indult. m Zsedényi Béla e kérdésről két érdekes cikket irt a Miskolci Jogászélet 1929. évfolyamban „Az első nemzetközi sajtó-ügyi kutató intézet" c. 114-116. p. és „A sajtótudomány létjogosultsága és feladatai" c. 121-127 p. Utóbbi a Miskolci Jogászélet Könyvtárában is megjelent 23. sz. régi sorozat 28. p.