Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
A szemináriumban beszámolt a vezető tanár 1928 nyarán Amerikában végzett tudományos kutatásának eredményeiről. Előadása során főleg a gazdasági hegemóniának Amerika javára történt eltolódását fejtegette, valamint a várható fejlődő irányzatról értekezett. 126 Természetes, hogy Surányi-Ungernek a szemináriumban történt beszámolói amerikai útjáról nagyon vonzóvá tették azt a jogászifjúság előtt úgyhogy a nagy előadó tanterem kicsinynek bizonyult és aki későn jött, már csak az ajtóküszöbről hallgathatta a kitűnő előadó professzort. A helybeli sajtó is tudomást szerzett ezekről a népszerű szemináriumokról, és a tudományok iránt érdeklődő közönség nevében annak a hangnak adott kifejezést, hogy a professzor tartson a nagy közönségnek is erről a témáról előadást. Surányi-Unger Tivadar ennek a kérésnek eleget tett és a Lévay József Közművelődési Egyesület Irodalmi Szakosztályában 1928. december hó 13-án tartott „Amerika társadalmi problémái" címen érdekfeszítő előadást 127 , melyet a dékán, mint az Irodalmi Szakosztály elnöke, a közönség nevében megköszönt és mivel Surányi-Unger Tivadar időközben a szegedi tudományegyetem jogi fakultására meghívást kapott, egyúttal meleg hangon el is búcsúztatta a jeles előadót és nagy tudóst Miskolc város közönsége nevében. Schneller is aktuális közgazdaságtani problémákat vetett fel a szemináriumban, így egy féléven át behatóan foglalkozott a mezőgazdasági termelés útvesztőivel és a hallgatók e kérdésre vonatkozó irodalmat ismertették is bírálták élénk, sokszor heves vita közepette. 128 Aktuális művek és dolgozatok ismertetése a közgazdasági szeminárium állandó munkaprogramjához tartozott és a munka elvállalásának a készsége, a feladatok megoldásának a lelkiismeretessége karöltve járt az eredményességgel. Az idegen nyelvekben való jártasság hiánya azonban itt is sokszor érezhető volt. A több termelés, a magyar búza áralakulása és termelési költsége 1920-3 O-ig, a fasizmus gazdaságpolitikája, a gabonaárak és termések befolyása a népességi és erkölcsi viszonyokra, világgazdasági kibontakozás, a gazdaságpolitika tudományos célkitűzése és agrárpolitikai kérdések és viták állandó napirenden voltak. 129 A vezető tanár mindig igyekezett a megbeszélt téma határterületeire is elvezetni a hallgatókat s a mellett az egyes tudományok hiányaira, sebezhető pontjaira is mindenkor rámutatott. A kibontakozó vitákból pedig örömmel állapíthatta meg a vezető tanár azt, hogy a hallhatókban mily erősen lüktet a szociális érzés és a nemzeti gondolat. Felemelő volt az is, hogy a hallgatók nagy többségében elevenen élt az a törekvés, hogy - de lege ferenda - szociáletikai mérőzsinórokat alkalmazzanak az egyes problémákkal szemben. A közgazdasági és statisztikai egyesült szeminárium dr. Schneller Károly személyében elhivatott vezetőre talált, kinek voltak új probléma-meglátásai és mód,2é Uo. i.h. 127 Az előadás megjelent a Miskolci Jogászélet Könyvtárában. Régi sorozat. Miskolc, 1929. 47. sz. 16. p. 128 Lásd az egyes munkák ismertetését és a szereplők nevét az 1931/32. tanévi Almanachban. 129 Lásd az 1931/32. 1937/38-ig az egyes tanévi Almanachokat is.
