Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

7. Közgazdasági szeminárium A közgazdasági szemináriumot megindította és vezette az 1927/28. tanévben dr. Surányi-Unger Tivadar.

122 Surányi-Unger Tivadar a közgazdasági szeminárium sikeres munkáját olyformán készítette elő, hogy a téli szemeszterben „Bevezetés a közgazdaságtanba" c. speciálkollégiumot hirdetett, amelyre a jogászifjúság azonnal felfigyelt és tömegesen látogatta azt, mert az előre behatóan ismertette a közgazdaságtan legjobb elméleti- és gyakorlati irányú problémáit. Az egyes bölcseleti irányokat, melyek a gazdaságpolitika céljainak kijelölésére nagy hatással vannak, Surányi dr. könnyedén és világosan és tömören tárgyalta, úgyhogy kerekded előadásait a jogászifjúság napról-napra egyre nagyobb számban kereste fel és ennek folytán szemináriumát a speciálkollégiumok előadására fenntartott tanteremből, kénytelen volt a nagyterembe áttenni. Szemináriumában a német egyetemeken uralkodó munkarendszert fogadta el azzal az eltéréssel, hogy a vitarendszert sem zárta ki a szeminárium munkájából. A szeminárium tagjai a vezető tanártól kapták a témát, melyet a rendelkezésre bocsátott munkák alapján feldolgoztak, és bemutattak, mire azután élénk vita indult meg és így a felvetett kérdések minden oldalról megvilágítást nyertek. A téma kiválasztásánál olyan szerencséskezű volt a vezető tanár, hogy mindig újszerűen hatott a szeminárium tagjaira, ami nagyban fokozta a szeminárium népszerűségét és látogatottságát. így megvitatás körébe kerültek a gazdaságpolitika autonóm és heteronom céljai, az újabb közgazdasági elméletek bölcseleti alapjai, a gazdasági forgalom egyensúlya, a termelékenység általános problémái, a gazdaságelmélet és a gazdaságpolitika közötti összefüggés."

123 Igen termékeny vitára adott alkalmat „A földbirtokreform és Henry George c. szakelőadás, melyet Löw Pál tartott. Különösen a kiosztó és a kiegyenlítődő igazság elve körül forgott a vita. Szirátko Béla „A gazdaságpolitika, mint normatív tudomány" c. előadása is nagy érdeklődést váltott ki, mert azt fejtegette, hogy a gazdaságpolitika céljainak kijelölésére az egyes bölcseleti irányok nagy hatást gyakorolnak.

124 Surányi-Unger Tivadar vezetőtanár annak a megvizsgálására buzdította tanítványait, hogy a bölcseleti tanoknak a gazdaságpolitikára gyakorolt hatását tanulmányozzák. Ez a munka aktuális és mindenkit érdeklő témák megvitatását hozta azután felszínre, értékes bírálatokra vezetett. Szóba kerültek a bolsevizmus gazdasági elvei és hatásai, továbbá az utópisztikus eszmék hatása a közgazdaságtanra, a marxizmus gazdaságpolitikai programja és végül az anarchizmus.

125 122 Dr. Surányi-Unger Tivadar a jogakadémián kereskedelmi és váltójogi polgári törvénykezési jogi tanszéket töltötte be, de mint nagyhírű közgazdász, Schneller K. hozzájárulásával, aki a statisztikai és a közgazdaságtani tanszék professzora volt - speciálkollégiumot hirdetett közgazdaságtanból és a közgazdasági szemináriumot megindította és nagy lelkesedéssel vezette két féléven át, mikor a szegedi egyetem jogi fakultására kapott meghívást. 123

Lásd az 1927/28. Almanach 35. p., ahol az előadók névszerint soroltattak fel. 124 Uo. 42. p. 123 1928/29. évi Almanach 44. p. a szereplők névszerint vannak felsorolva.