Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
mának égetőbb kérdéseit beszélte meg. anélkül, hogy a magánjog más kérdéseit figyelmen kívül hagyta volna A megbeszélt kérdések megválasztásánál a vezető tanár különösen két szempontot tartott szem előtt. Az egyik az volt, hogy a feltett kérdések olyanok legyenek, amelyekből megállapítható legyen a hallgatók általános készültsége. A másik szempont pedig az, hogy a felvetett kérdések útmutatásul szolgáljanak általában a mindenkori eseteknél az ügydöntő szempontok meglátására. A vezető tanár élőszóval tette fel a hallgatóinak az egyes eseteket s megadta a lehetőséget a jelenlévők mindenikének a kérdéshez való hozzászólásra. Nem elégedett meg az eset helyes megoldásával, azt csak az esetben fogadta el, ha az egyben helytálló érvekkel is megindokoltatott. Egy-egy szermináriumi praktikumon 4-5 kérdést tárgyaltak meg. A szemeszter alatt 56-60 jogeset került napirendre 120 a következő tanévben már 120 kérdést tárgyalt meg a szeminárium. A vezető tanár szükségesnek látta továbbá, hogy a magánjog alapvető kérdéseit megbeszélje hallgatóival s csak a fejlődési folyamatokra vonatkozó kérdések után tért át a mának aktuális kérdéseire a legvégső esetben azon konklúzió megállapítására, hogy egyes jogintézmények minő irányú reformja várható és volna is kívánatos a közeljövőben. 121 A jogesetek megbeszélése a következő tanévekben is szép számban (50-60) folytatódott egészen addig, míg dr. Szilágyi Antalt a máramarosszigeti törvényszék elnökévé ki nem nevezték 1940-ben. A vezető tanár által vezetett magánjogi praktikumokon a résztvevők nemcsak magánjogi ismereteiket frissítették fel, hanem a jog anyagával való tárgyi tudás művészetével is megismerkedtek, vagyis kifejlődött a gyakorlati érzékük is. A joghallgató ifjúság egy része szorgalmasan látogatta a szemináriumi joggyakorlatokat és már tanpályája alatt sem elégedett meg az elméleti tételek, szabályok elsajátításával hanem iparkodott azoknak a gyakorlatban való alkalmazásának útjaival, módjaival is megismerkedni. Sajnos, hogy Szilágyi Antalnak a jogakadémiából való kiválásával a magánjogi anyagnak ezen intenzív feldolgozása félbeszakadt, mivel Zelenka István, a magánjogi tanszék rendes tanára nem tartott sem magánjogi szemináriumot, sem praktikumot és mikor Sztehlo Zoltán debreceni egyetemi tanárrá való kinevezése után, a római jog c. főkollégium helyettesítését az 1938/39. tanévben átvette, római jogi szemináriumot nem tartott és nem követte a tekintetben Hacker példáját, aki a magánjog helyettesítésekor kötelezettségének tekintette, hogy magánjogi szemináriumot is tartva, a jogászifjúság alapos kiképzése és a jogakadémia jó Wrnevének öregbítése érdekében. 120 Lásd az 1925/26. tanévi Almanach 27-28. p. 121 1926/27. Almanach. 27. p.
