Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

bolygatásával hívta fel az illetékesek figyelmét és a statisztikai szeminárium munkásságának a jogi főiskola nagy kulturális hatóerejét igazolta székhelyének egész környezete. A statisztikai szeminárium kiterjesztette munkaprogramját a miskolci- és borsodvármegyei demográfiai és gazdaság-társadalmi viszonyokra, valamint az új népszámlálásra is. 110 A helyi monográfiákhoz a statisztikai anyag összegyűjtése és feldolgozása a szeminárium vezetőjének irányítása mellett csoportos kutatás útján történt.

111 Ilyen munkamegosztással tették vizsgálat tárgyává a birtokmegoszlás és a népsűrűség, valamint a népszaporodás közt fennálló kauzális kapcsolatot Borsodvármegye közigazgatási járásaiban. „A vizsgálat során lementek az egyes községek jellegzetességeinek elemzéséig és a birtokmegoszlás szempontjából különböző község-kategóriák szerint igyekeztek fényt deríteni ezen nemzetpolitikai szempontból mindenkoron fontos és ez idő szerint kiélezetten jelentőségteljes probléma szövevényeibe. A nagybirtok befolyásának vizsgálatán kívül kiterjedtek a törpebirtok szerepének tisztázására is és megfigyelték azt a színező hatást is, amelyet a kisbirtok erősebb, illetve gyengébb konvertálódása előidéz." Ezen tervbe vett helyi monográfiákhoz szükséges vizsgálatok még nem voltak véglegesnek tekinthetők és még kiegészítésre szorultak

112 ami a jövő 1939/40.évi munkaprogramba került volna sorra, de ez sajnos elmaradt, mivel dr. Schneller Károlyt kinevezték a szegedi egyetemre és így elárvult a jogakadémia statisztikai szemináriuma. Schneller Károly szemináriumában sok pedagógiai érzékkel vezette be tanítványait a legszélesebb statisztikai problémákba. Lelkesen tudta a munkaközösségben résztvevők érdeklődését felkelteni és őket kitartó munkára serkenteni. A statisztikai szemináriumban 1924-től 1939-ig bezárólag értékes munka folyt és a szemináriumban bemutatott dolgozatok közül Pólay Elemérnek már említett statisztikai tanulmányán kívül nyomtatásban jelent meg Puszter János: „A születések csökkenésének törvényszerűsége"

113 c. és Gál László: A magyar mezőgazdasági statisztika" 114 c. tanulmánya. Schneller két kiváló miskolci tanítványát utóbb statisztikából a szegedi egyetem jogi karán egyetemi magántanárrá habilitálták és így miskolci egykori statisztikai szemináriumában kifejtett munkássága a tudománynak statisztikusokat is nevelt. Máday Lajos és Horváth Róbert személyében, utóbbi 1947-ben utódja lett a miskolci 109 Már rámutattunk egyik előbbi fejezetben arra, hogy Schneller K. nemcsak Miskolc, de Borsodvármegye statisztikai problémáit ismételten tanulmány tárgyává tette egyes tanulmányaiban. 110 1932/33. Almanach 47. p. 111 1934/35. Almanach 57. p. 112 E munkaközösségben az edelényi járást feldolgozták nagy gondossággal Pataky László és Gebaner Lajos, a mezőcsátit Bajdik István és Frimmel Gyula, a miskolcit Galgóczy László és König Levente, a mezőkövesdit Krusniczky Tibor. 113 Jogakadémia szemináriumainak értekezése. Pécs 1926. 34. p. 114 Miskolci Jogászélet 1935.5-6. sz.