Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

jogakadémia statisztikai tanszékén Schneller Károly egykori professzornak, majd a szegedi egyetemen is. 5. Római jogi szeminárium A római jogi szeminárium az 1925/26. tanévben bontott zászlót dr. Sztehlo Zoltán tanár vezetése alatt. Ennek a szemináriumnak megindítása és irányítása sem tartozott a könnyű feladatok közé, mivel a római jogi stúdium a tanmenet értelmében, az elsőéves joghallgatók feladata volt, kik előtt a jogi alapfogalmak terra incognita voltak. A pályájuk kezdetén álló jogászoknak a középiskolákból hozott latin nyelvtudása rendszerint nagyon gyenge volt és így a római jog tanulása meglehetősen nehézségeket okozott. De mivel a római jog alapos megismerési feltételei nemcsak a latin nyelvtudást, hanem más európai kultúrnépek nyelvének ismeretét és különösen a német nyelv tudását is szükségessé tették, sokszor igen nehéz volt megkedveltetni a jogászifjúsággal a római jogot, amely pedig az európai kultúrák tulajdonképpeni alapjoga lett. Fokozta a nehézségeket, hogy a tanügyi kormány utóbb megnyitotta a jogi pályát a főreál-iskolai érettségivel bíró ifjaknak is, eleinte ugyan bizonyos korlátozással, de utóbb már mindennemű korlátozás és feltétel nélkül és így a római jog tanítása és tanulása, latin nyelvismeretek nélkül, szerfelett nehéz és fárasztó munkának bizonyult. Sztehlo Zoltán dr. megbirkózott e nehézségekkel, mert teljes tudatában volt a szemináriumi munka nagy jelentőségének, hiszen ő maga is a világhírű Wanger Leopold müncheni professzor és Seeber Vilmos berlini professzor római jogi szemináriumának buzgó és lelkes tagja volt egyetemi tanulmányai alatt. A megindított római jogi szemináriumban kifejtett tevékenysége hármas irányú volt: 1. szövegolvasás és kommentálás Gaius: Institutionum iuris civilis commentarii quattor c. fomüvéből, 2. forrásmunkák alapján dolgozatok bemutatása, 3. a szemináriumot vezető tanár bevezető előadásai, melyben részletesen ismertette Gaius Institutioi felfedezésének történetét, s azon eljárásokat, amelyeknek segítségével a római jogtörténet számára rendkívül nagy értékek lettek a jogászvilág kincsévé, továbbá foglalkozott a jogtörténeti kutatás módszereivel és azonfelül papyrológiai bevezetőt is adott a joghallgatóknak.

115 A szövegolvasás és kommentálásnak nagy jelentőséget adott az a körülmény, hogy Gaius megfelelő fejezeteinek olvasása mindig az Institutiók évközbeni előadásával párhuzamosan haladt és így az eredeti szövegben olvasott forráshelyek teljesen lekötötték a hallgatók érdeklődését. Természetes, hogy a latin szöveggel párhuzamosan a tárgyalt jogintézményekkel behatóbban foglalkozott az interpretálásban részt115 Lásd a római jogi szemináriumról szóló jelentéseket az egyes tanévi Almanachokban.