Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

egyik egyetemes presbitériumi ülés a magyarországi német evangélikus egyházközségek egyházjogi különállásra irányuló törekvéseivel. Ennek az aktuális kérdésnek tárgyalása fokozottabb mértékben kötötte le az egész jogászifjúság érdeklődését. A kérdés előadója Bónis József, aki e problémát alaposan kidolgozott referátumával szakszerűen ismertette. Az előadó nagy sikert ért el, mert részletesen kimutatta, hogy a különválásnak nincs semmi jogalapja a hazai evangélikus német egyházközségnek, mert a magyar egyetemes evangélikus egyház minden jogot messzemenőn biztosított a magyarországi evangélikus egyházközségeknek, úgy egyházi, mint iskolai téren egyaránt, biztosítani akarván ezzel mindazt, ami csak hitéleti és szellemi fejlesztéséhez és kiépítéséhez szükséges.

94 Az egyházjogi szeminárium, mint láttuk, mindig változatos és színes munkásságot mutatott fel, ami az evangélikus egyházjog elméleti és gyakorlati elsajátítását eredményezte. Egyházegyetemünk legfontosabb kormányzati és törvénykezési kérdései megvilágítást nyertek a szeminárium működésének keretében. A vitaülésen felvetett aktuális egyházjogi problémák

95 teljes mértékben lekötötték a jogászifjúság érdeklődését. A szeminárium résztvevői már annak tudatában voltak, hogy az egyházjognak a gyakorlati életben is nagy hasznát vehetik, mert ennek ismeretében a súrlódások az egyes vallásfelekezetek között mindig kiküszöbölhetők. A szeminárium tagjai ugyanis a jól végzett munkán felül még megtanulták egymás megbecsülését és így a felekezeti összefogásnak és kölcsönös megértésnek értékes munkásai lesznek. Az egyházjogi szeminárium a kitűzött változatos programjához mérten olyan sokoldalú munkásságot fejtett ki, hogy az evangélikus jogakadémia létjogosultságát igazolta, mert az evangélikus egyházjog önálló művelését hangsúlyozottan feladatává tette és biztosította. A jól megszervezett egyházjogi szeminárium munkásságának tudható be, hogy az évente hirdetett egyházjogi pályatételek sohasem voltak meddők, hanem a pályadíj mindig kiadható volt. Sőt egyes díjnyertes pályamunkák, némi kiegészítés után, a jogakadémia szemináriumainak értekezései, vagy a Miskolci Jogászélet 94 Bónis József referátuma nyomtatásban is megjelent. „A magyarországi német evang. egyházközségek egyházjogi különállására irányuló törekvések", c. Miskolc, 1942. 11. p.. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új sorozat 68. sz.) 95 így megvitatták a magyarországi protestáns egyházak uniójának kérdését (1942. febr. 28.) Ez a kérdés alkalmat adott a kéri és nagygeresdi egyezségek ismertetésére és kritikájára, valamint az uniós törekvések mellett a különbözőtípusú uniók jellemzésére. (Lásd részletesebben az 1941/42. évi Almanachot 53-55. p..). Aktuális vitaanyagot adott az evangélikus egyház adórendszerének a kérdése (Uo. 61. p.) Lekötötték az egész jogászifjúság érdeklődését még a következő vitatételek: A M. E., Vk. és H. miniszteri rendeletekkel szabályozott „távházasságok" kérdése, „A kath. és protestáns püspöki jogkör a ma érvényben lévő törvények alapján" c, továbbá „A házasságjog reformkérdése az evang, egyházban" c, A protestáns egyházközség jogi helyzete." A magyar egyházkormányzati rendszerek" c, „A protestáns püspökök diszkrecionális joga" c. vitatételek az 1943/44., illetve az 1940/41. tanévben. Vitavezetők voltak: Simon Gyula, Szentkatolnay István, Komoróczy Tivadar, Lehóczky Márton, Németfi Zoltán, Mezöközy András és Boleratzky Loránd.