Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
Az általános vita bevezetéseként Novak István dr. hosszabb beszéd kíséretében ismertette a tárgyalásra kerülő törvényjavaslatot. Hangoztatta, hogy a fejlődő élet az új körülmények között a szociális kérdésbe való intézményes belenyúlást kívánja az egyháztól. A törvényjavaslat létrehozását az egyházban jelenleg is folyó szociális munka, a fokozottabb eredményesség és az egyház szociális állásfoglalása, mint vezető motívumok tették szükségessé. Részletesen ismertette a törvényjavaslat célkitűzéseit, szerkezeti beosztását s főként azokat az elveket, amelyek a javaslaton belül érvényesüléshez jutnak. A szociális munka nagy anyagi és pénzügyi áldozathozását a törvényjavaslat a megterhelés egyenletes elosztásával igyekszik megvalósítani. Az előadói beszédet követő általános vita során nagy kritikai értékkel szólt a törvényjavaslatról Boleratzky Lóránd, Kiss Antal, Szentpáli Zoltán, Urban Miklós, Miskolci Bondár Pál, Gergely Sándor, Komornoki László és Bajdik István. 93 Az általános vita berekesztése után, Novak István dr. előadó összefoglaló beszédében válaszolt a különböző felszólalásokra. Majd a szeminárium vezető tanára tette meg észrevételeit. Megállapította, hogy a zsinati nagybizottság ülései szabályszerűen, a tárgyalási elvek figyelembevételével és teljes eredményesség jegyében folytak le. Elnökség, előadó és a felszólalók valamennyien nagy odaadással és ügyszeretettel végezték törvényhozási munkájukat és így a zsinat nagybizottsági ülései úgy tudományos, mind közegyházi szempontból eredményesen járultak hozzá a joghallgatók egyházjogi és szociális ismereteinek elmélyítéséhez. Majd részletesen foglalkozva az egyes felszólalókkal, tömör vonásokban jellemezte az általános vita folyamán elhangzott beszédek gyakorlati és tudományos értékét. Az általános vita után a zsinati nagybizottság a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot, általánosságban nagy többséggel elfogadta. A részletes tárgyalás három ülésben történt s a felszólalások nyomán a zsinati nagybizottság számos módosítást eszközölt a beterjesztett törvényjavaslaton. A zsinati nagybizottság még egy bemutató ünnepélyes záróülést tartott, amelyen megjelent Lichtenstein László tiszai egyházkerületi felügyelő. Turóczy Zoltán tiszakerületi evangélikus püspök, Pazar István hegyaljai egyházmegyei felügyelő, Hibbey Gusztáv ezredes, a miskolci katonai prot. egyház felügyelője, Vető Lajos dr. alesperes, Varga László abaújszántói lelkész, a jogakadémia igazgató-választmányának tagjai és a jogakadémia teljes tanári kara és még sok helybeli érdeklődő. A záróülés magas tudományos színvonalon mozgott, lekötötte a megjelentek érdeklődését, akik a szereplőknek teljes elismerésüket juttatták kifejezésre. Az egyházjogi szeminárium 1942-ben még három szimb. egyetemes presbitériumi ülést tartott, hogy az egyetemes presbitérium új jogkörét és nagy egyházi- és közigazgatási jelentőségét is bemutassa. Részletesen és behatóan foglalkozott az A felszólalók egyes beszédeit kivonatosan közölte az 1939/40. Almanach 51-52. p. Hasonlóan az előadó bevezető és záróbeszédét.
