Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

minárium munkája alkalmat adott a jogászit]úságnak elméleti ismeretinek gyümöl­csöztetésére és a gyakorlati egyházjogi ténykedések elsajátítására. Hosszú évek óta évfolyam- és valláskülönbség nélkül állott a szeminárium az ifjúság érdeklődései­nek központjában. A tárgyilagosság és a szigorú jogászi szemlélet tette lehetővé azt, hogy minden felekezethez tartozó jogászifjú szeretettel és odaadással elmélyülhes­sen a szeminárium munkájában. Az egyházjogi szemináriumnak ezen intenzív jog­elméleti és gyakorlati tevékenysége folytán az evangélikus egyházban teljesen jára­tos és kiváló gyakorlati érzékkel bíró jeles tanítványok jelentkeztek, akik jogi studimaik elvégzése után, mint gyakornokok az egyházjogi szemináriumot vezető professzornak fokozatosan munkatársai lettek és eredményesen fáradoztak azon, hogy az egyházjogi szeminárium működése minden tekintetben mintaszerű legyen. Az egyházjogi szemináriumnak e két kimagasló tagja volt dr. Kovács Tibor és dr. Nóvák István, akikhez csakhamar versenytársnak csatlakozott még Kiss Antal és utóbb Boleratzky Loránd. 87 Az egyházjogi szemináriumnak figyelme kiterjedt az egyházi jogélet minden jelenségére és minden téren nyújtott a tagjainak útbaigazítást. Ilyen vitás kérdés for­dult elő, mikor az alsóbb bíróságok gyakorlata nem egységes és az ügy elbírálására az egyházi törvény az egyetemes törvényszéket jogegységi határozat megalkotásának jogával ruházta fel. 88 Annak a kérdésnek eldöntésére, hogy az esperes vagy az egy­házmegyei elnökség jogosult-e a fegyelmi eljárás megindítására, mint jogegységi ülést tartó egyetemes szimbolikus evangélikus törvényszék folytatta le a tárgyalást. A jogegységi tanács nagyon alapos és figyelemreméltó egyházjogi és jog-össze­hasonlító módszerrel tárgyalta az E. T. VIII. tc. 49. §-a (5) bekezdésének igazi jog­elméleti és gyakorlati jelentőségét. A jogegységi tanács összes tagjai komoly felké­szültséggel szóltak hozzá a kérdés érdekes vitájához. 89 Különösen feltűnt Németh Zoltán, aki magas elvi alapokon a törvénymagyarázat általános szabályainak, a lo­gikai értékítélet-alkotásra vonatkozó elvek kifejtésével bizonyította, hogy a fegyelmi eljárás megindítása kizárólag elnökségi és nem egyedül esperesi jogkör. Az egyházjogi szeminárium a gyakorlati életben mutatkozó egyházjogi viták eldöntésére és jogi viszályok elsimítására is kiterjesztette figyelmét. Mikor Hernád­vécsén az evangélikus anyaegyház és a református fiókegyház között az evangélikus templom használata miatt az 1874-ben keletkezett és 1887-ben jóváhagyott egyez­ségi megállapodás miatt ellentétek támadtak és az egyezményi állapot megbomlott, akkor a szeminárium vezetője célszerűnek látta, hogy az egyházjogi szeminárium tagjai ezt az egyházjogi helyzetet helyi szemle alapján megvizsgálják. A helyszínen 87 Ezek közül Novak István és Boleratzky Loránd a debreceni tudományegyetem jogi fakultásán rövidesen egy­házjogból egyetemi magántanári habilitációt is szerzett. 88 E. T. VIII. tc. 27. § 89 Az egyetemes törvényszék jogegységi tanácsa Fenyőházy Elemér és Simon Gyula elnöklete alatt megalakult és 1943. április 3-án tartotta jogegységi ülését. A vitában észre vettek dr. Kovács Tiboron kívül Kosáróczy Ti­vadar, Meszticzi András, Kiss Lajos, Német Zoltán, Kováts Lajos, Simon Gyula, Szegedy György és Urban Miklós. (Lásd a részletes tárgyalást az 1942/43. Almanach. 98-101. p.)

Next

/
Thumbnails
Contents