Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

is megjelent értékes tanulmányát, egy évi finnországi tanulmányútja után. A magyar egyházjogtudomány ily módon az egyházjogi szemináriumban alkalmazott öszszehasonlító egyház-jogtudományi módszerrel hézagpótló tanulmányokkal gyarapodott. Ezen sokoldalú elméleti munka mellett az egyházjogi szeminárium állandó lépést tartott a gyakorlati élettel és azon volt, hogy egyházunk leendő világi vezetőinek egyházjogi tudását kiszélesítse és egyház-közigazgatási érzéküket kifejlessze. Az országos evangélikus zsinat különböző bizottságainak javaslatait állandóan napirenden tartotta, nemcsak tanulmányozta, hanem behatóan megvitatta és kritikai észrevételeit a sajtó útján is közölte, úgyhogy a zsinat munkája iránt érdeklődő hívek és a művelt közönség nagyon szívesen olvasta az egyházjogi szeminárumnak ezen közleményeit. A magyarhoni evangélikus egyház zsinatának esztendejében

75 a jogakadémia egyházjogi szemináriumának működése foként a zsinatra és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosító kérdésekre irányult. Az evangélikus zsinat az „Lrományok"-ban megjelent és a zsinati bizottság által átdolgozott és sokszorosított anyagának tárgyalása élénk eszmecserére vezetett a szemináriumban. Répás András a magyarhoni evangélikus egyház 1894. évi zsinatának tárgyaival, Pólay Elemér az egyházi alkotmány és egyéb egyházi törvények némely rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános részével foglalkozott, Novak István a törvénytervezetnek tanügyi reformjait taglalt két szabad előadásban, Székely János „Az egyházi háztartás" c. fejezetének módosításáról, Danczinger Lajos a törvénykezési rész reformjáról értekezett és Baditz Pál összefoglaló előadásban bemutatta az új törvényjavaslatok irányelveit.

76 Az egyházjogi szeminárium azonnal felfigyelt a magvarhoni evangélikus országos zsinatnak üléseire és szinte bekapcsolódott annak munkálataiba. Még fokozódott az egyházjogi szeminárium tevékenysége, mikor az országos evang., zsinat munkaprogramja kibontakozott és a szeminárium munkássága az 1935-36. tanévtől kezdve áttért a vitarendszerre. Ez a vitarendszer már régen szokásban van az angol egyetemeken és alapos felkészültség után, az érvek és ellenérvek spontán kifejtésével, kiválóan alkalmas a jogászifjúság tudásának és tudományos érdeklődésének felkeltésére, de egyúttal kimélyítésére is. Ezen rendszer kiválóan bevált az egyházjogi szemináriumban. Nemcsak a szeminárium állandó tagjai, hanem a jogakadémia összes hallgatói nagy érdeklődéssel tárgyalták a vita alá került egyes kérdéseket, a viták alkalmával pedig mindig 74 Bolerotczky L. külföldi tanulmányútját is igyekeztem előmozdítani, részint a budapesti egyháznál a Glósiusféle nagyobb ösztöndíj elnyerésével, részint külföldi egyházi tudós körökben ajánlásokkal. „Az evang egyház és állam viszonya Németországban" c. műve politikai okokból még nem jelenhetett meg, ellenben „Állam és evang. egyház Finnországban" c. műve már mint fiatal miskolci jogakadémiai tanár munkájaként jelent meg 1947-ben. Budapesten, angol nyelvű rövid tartalmi kivonattal. 110. p. 75 A zsinat 1934 november 19-én ült össze Budapesten. 16 Almanach 1934/35. 53. p.