Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
teljesen megtelt érdeklődőkkel a nagyterem, sőt sokszor az is kicsinek bizonyult. Nagymértékben növelte a viták népszerűségét az is, hogy a kérdések letárgyalása után a szeminárium tagjai szavazással döntöttek arról, hogy melyik előadó tudta őket a tétel mellett, vagy ebben meggyőzni, hogy a maguk részéről elfogadják-e a javaslatot, vagy sem. A szemináriumi vitaülések tagjai mint említettük, főként a magyarhoni evangélikus zsinat elé kerülő fontosabb egyházi és alkotmánymódosító kérdések voltak 78 , másrészt az evangélikus egyház időszerű kérdései 79 A viták természetszerűleg mindvégig a legszigorúbb tárgyilagosság és pártatlanság jegyében zajlottak le és ez a különbség tette azokat tudományosan megalapozottakká. A szeminárium 1935/36. és 1936/37. évi működésére a koronát az 1936. május 1-én illetve 1939. május 1-én egy szabályszerűen megtartott szimbolikus egyházkerületi, illetve egyetemes közgyűlésével tette fel. A közgyűléseken megjelent vendégek 80 valamennyien teljes megelégedésüknek adtak kifejezést az elhangzottak magas nívója, tárgyilagos és egyházjogi szempontból rendkívül értékes tartalma felett. A szimbolikus sajóvölgyi egyházkerületi és a szimbolikus biharországi egyetemes közgyűlés a sajtóban is élénk visszhangot keltett és minden egyes alkalommal nagy érdeklődést váltott ki a jogakadémia falain kívül állók körében is. 77 Az érdeklődés a város protestáns köreiben is annyira megnőtt, hogy az evang. és ref. egyház segédlelkészei és vallástanárai, továbbá a miskolci evang. leányegylet és az egyik ősi Bajtársi Egyesület tagjai is engedélyt kértek, hogy megjelenhessenek az egyházjogi szeminárium vitaülésein. A vendégek tömeges megjelenése még fokozta a szeminárium tagjainak szorgalmát, felkészültségét. 78 A zsinat elé kerülő fontosabb egyházi és alkotmánymódosító tételek voltak az 1935/36. és 1936/37. tanév nyári szemeszterében a következők: 1. A presbiteri egyházkormányzat a protestáns egyházakban 2. Magyarországi egyetemes evang. egyház területi beosztása és az egyházkerületek arányosítása vagy megszüntetése 3. A közigazgatás és bíráskodás szétválasztása az evang. egyházban. 4. A nő jogi helyzete az evang egyházban 5. A püspöki székhely állandósítása és a püspöknek a parochiális kötelesség alól való felmentése az evang, egyházban. 6. Az egyetemes püspökség felállítása az evang. egyházban. 7. Az egyházi tagok fegyelmezése az evang. egyházban. 8. Az egyházfelügyelői intézmény létjogosultsága az evang. egyházban. 9. A városi egyházmegyék létesítésének kérdése 10. A ref. és evang. egyház közötti jogviszony szabályozása, illetőleg az unió kérdése. 11. A lelkészi becsületszék intézményesítésének kérdése. 12. Az evang püspöki jog. kiterjesztésének a kérdése. 79 Fontosabb időszerű problémák voltak: 1. Indokolt-e egy evang. egyetem felállítása? 2. Közjogi adó, avagy dologi (telki) teher-e a párbér? 3. Az 1868: LIII. tc. 12. §-ában lerögzített sexus sexum sequitur elv visszaállítása. 4. Az 1848:XX. tc. végrehajtása az igazi vallásszabadság és kölcsönös viszonosság biztosítására. 5. A rozsnyói árvaház jogi helyzete. 80 A sajóvölgyi egyházkerületi közgyűlésen megjelentek Lichtenstein László tiszai egyházkerületi felügyelő, dr. Görgey László felsőházi tag, a jogakadémia igazgató választmány világi elnöke, Szirmay László egyházmegyei felügyelő, Halmay Béla dr. Miskolc polgármestere, Enyedy Andor dr. ref. egyházkerületi főjegyző, Dusnik Lajos tiszai ev. egyházkerületi főjegyző Tóth József hegyaljai evang. esperes, Mar esek János tiszai evang. egyházkerületi jegyző, Ligeti Ede sajókazai evang. lelkész, továbbá az egész tanári kar.
